Az orvostudomány az egyik első számú terepe a különböző technológiai áttöréseknek, ami nem meglepő, hiszen egy-egy betegség, rendellenesség magasabb szintű kezelése, gyógyítása az egész emberiség számára hasznosítható értéket jelent. Úgy tűnik, most újabb mérföldkőhöz érkezhet a modern orvoslás.

A gondolat ereje

Az Egyesült Államokban található Feinstein Institute for Medical Research munkatársai azt próbálják meg elérni, hogy a különböző okokból, például bénulás, vagy kóma következtében beszédre és egyéb kommunkációra képtelen páciensek is képesek legyenek kapcsolatot teremteni a környezetükkel.

A megoldás egyelőre erősen invazív beavatkozást igényel, mivel sebészeti úton közvetlenül az agyra helyeznek miniatűr elektródákat, amellyek képesek fogni azokat az elektromos változásokat az agyban, amelyek a hallott szöveg értelmezésekor, illetve a szavak kimondásakor keletkeznek. Az agy-számítógép interfész (BCI) rendszer másik oldalán nem meglepő módon egy számítógépet találunk, amely a elektródák által begyűjtött adatokat elemezve megpróbálja megfejteni, hogy mi járhat a páciens fejében.

Azt azért a kutatásban részt vevő szakemberek is igyekeztek kihangsúlyozni, hogy jelenleg a legtöbb, amit remélhetnek, hogy bizonyos egyszerű szavakat, például igen, nem, éhes, szomjas, fáj stb. tudjon a rendszer nagy bizonyossággal értelmezni. Ez ugyanis már bőven több információt adna az ápolóknak, hozzátartozóknak azzal kapcsolatban, hogy mit gondol, mit érez a beszédképtelen beteg.

Lassan, de biztosan

Azért mielőtt túlságosan belelkesedne bárki, érdemes megjegyezni, hogy még ha laboratóriumi körülmének között sikerül is egy ilyen prototípust munkára fogni, annak gyakorlati, pláne széles körű elterjedésére még nagyon sokat kell várni. A legvisszafogottabb becslések szerint is nagyjából egy évtizeddel kell számolni.

Ennek ellenére a jövőnk szempontjából mindenképpen biztató, hogy a technológiának köszönhetően már számtalan területen folynak kísérletek és gyakorlati tesztek a gyógyítás magasabb szintre emelésének céljával. Csak hogy néhány példát említsünk: a Microsoft a mesterséges intelligencia felhasználásával úgy végezne a rákkal, mint a szoftveres vírusokkal, a robotsebészet már a megvalósulás fázisában tart, az agyvérzésen átesett betegeket pedig szintén az agy fürkészésével próbálják stimulálni, de az informatika bevetésétől sokat várnak az olyan elterjedt betegségek korai felismerésében is, mint amilyen az Alzheimer-kór.