Bár növekszik a mesterséges intelligencia társadalmi elfogadottsága, az MI-alapú megoldások széleskörű terjedését továbbra is visszafogják olyan tényezők, mint amilyen például a hiányos adatvédelmi szabályozás – derül ki a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményeiből. A társaság közleménye érdekes módon "az utóbbi években bemutatott és használatban jól vizsgázott innovációk" között emlegeti például "a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszereket", melyek célja, hogy "jobbá tegyék az életünket", de a válaszadók világszerte és Magyarországon is már második éve az MI-t jelölték meg a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának.
Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok alapján százból negyven magyar lenne hajlandó megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha azok nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígérnek neki, globálisan pedig ugyanez az arány a 45 százalékot is eléri. A közlemény különösen figyelemre méltónak nevezi, hogy a nemzetközi 36 százalékhoz hasonlóan Magyarországon is 37 volt azoknak az aránya, akik "minden személyes adatukat megosztanák" a teljesen ingyenes, mesterséges intelligenciával támogatott egészségügyi ellátásért cserébe, ez pedig a kutatás szerint azt jelzi, hogy az egészségügy területén mennyire erős igény mutatkozik a technológiai fejlesztésekre.
Az biztos, hogy a Marsra sokan elmennének
A dolognak természetesen más olvasata is létezik, mindenesetre a felmérésben olyan érdekes felvetések is szerepelnek, mint hogy ki lenne hajlandó az agyát közvetlenül az internethez csatlakoztatni. A pozitív válaszok rátája ebben az ügyben 30 százalékos volt világszerte, de a hozzáállást régiónként jelentősen eltérőnek találták. Indiában és Kínában az emberi és digitális intelligencia egyesítésére való nyitottság feltűnően magas, rendre 62 és 47 százalékkal, míg Brazíliában a válaszadók 13, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 18, és az USA-ban is csak 25 százaléka lenne hajlandó megfontolni ilyesmit. Az agy-számítógép interfészek mögötti üzletről legutóbb itt írtunk részletesebben.
A kutatásáról szóló közleménye szerint a magyarok körében az arány 28 százalékos, ami persze még nincs összefüggésben a valós lehetőségekkel, de valamivel mégis kézzelfoghatóbb, mint hogy a magyarok 35 hajlandó lenne önként részt venni egy másik bolygó kolonizálásában. A fejlesztések megítélése mindenesetre pozitív irányba mozdult el a társaság szerint, amennyiben a tavalyi 39 százalékkal szemben idén már csak 28 százalékuk használna a mindennapokban MI-asszisztenst a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára, de valamivel többen fordulnának MI-orvoshoz vagy MI-pszichológushoz – más kérdés, hogy a technológia megbízhatatlansága éppen az utóbbi területeken tűnik a legveszélyesebbnek.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér