Elég volt feltölteni néhány nyilvánvalóan hamis tudományos dolgozatot, hogy a mesterséges intelligenciával hajtott chatbotok készpénznek vegyék a bennük szereplő információt, sőt más anyagokban is megjelenjenek az erre mutató hivatkozások.

A Göteborgi Egyetem egyik orvoskutatója által vezetett csapat még 2024-ben talált ki egy nem létező bőrbetegséget, amit bixonimániának nevezett el, és két tanulmányt is feltöltött a hosszú képernyőidő és a szemek túlzott dörzsölése által okozott problémáról egy preprint oldalra, vagyis a még el nem bírált tanulmányok publikálására szolgáló honlapra. Ahogy a Nature áprilisi cikke is beszámol róla, a dokumentumokat azóta már eltávolították, mert a cél annyi volt, hogy a nagy nyelvi modelleket megetessék a hamis információval, az egyszerű trükk pedig hibátlanul működött.

A megtévesztő írások már heteken belül megjelentek a nagy MI-modellek, köztük a Google Gemini és az OpenAI ChatGPT tudástárában, és a mesterséges intelligencia úgy beszélt a bixonimániáról, mintha az valóságos lenne. Nem sokkal később a kutatók azt is észrevették, hogy a hamis tanulmányokat más, lektorált tudományos szakirodalmi anyagokban is elkezdték idézni. A kísérlet ezzel arra is rávilágított, hogy az MI mára az ellenőrzési folyamatok szinte minden aspektusába behatolt, és az indexelt tudományos cikkek nagy része támaszkodhat a mesterséges intelligenciára.

Még ijesztőbb, amiről nem is tudunk

Mindez nemcsak az ilyen dolgozatok hitelességével kapcsolatban vet fel kérdéseket, hanem az MI-technológiával szembeni túlzott bizalmat is megkérdőjelezi, különösen, amikor a chatbotok már rendszeresen osztogatnak egészségügyi tanácsokat a felhasználóknak. A kutatók szerint a bixonimániás tanulmányok gyors átfutásával még egy hozzá nem értő olvasó is azonnal leleplezhette volna a hamisítást, hiszen azokban A Gyűrűk Urára, a Star Trekre vagy a Simpson családra való hivatkozások szerepeltek, de a Gemini, a Bing Copilot vagy a Perplexity MI-je simán benyalta az egészet.

Ahogy írják, a ChatGPT egy ponton meggondolta magát, és arról tájékoztatta a Nature-t, hogy a bixonimánia valószínűleg egy "kitalált, marginális vagy áltudományos" címke, de néhány nappal később már megint valóságos kórként hivatkozott rá. Az MI-fejlesztők felelősségén túl a tudósok aggasztónak nevezik, hogy a mesterséges intelligenciával generált, rossz minőségű információ gond nélkül megjelenik a hivatkozásokban és átjut a szakmai bírálaton, a mostani kísérlet pedig valószínűvé teszi, hogy sok más, eddig fel nem fedezett hiba is jelen van az információs térben.

Azok a figyelmeztetések egyébként már hosszú évekkel ezelőtt megjelentek, amelyek szerint az online információs ökoszisztémát belátható időn belül maga alá temetheti az MI-vel előállított és sokszorozott hamis információ, ezt pedig utólag már nem is lehet majd teljes egészében feltérképezni és visszafejteni.

Részletek a Nature oldalán »

Közösség & HR

Milliárdnyi ember elől ihatja el a vizet a mesterséges intelligencia

Az ENSZ egyik szervezetének friss jelentése olyan óriási energia-, víz- és földterület-felhasználásra figyelmeztet, ami súlyos környezeti és méltányossági kihívásokat vet fel a globális MI-infrastruktúrát illetően.
 
Hirdetés

Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló

Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.