A mesterséges intelligenciával irányított gyártórobotok serege lehet Kína titkos fegyvere az EÍgyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúban – olvasható a The New York Times nemrég közölt riportjában, ami az ország üzemeinek szédületes tempóban zajló automatizálásába nyújt bepillantást. A gyártási költségek leszorításán és a minőség javításán keresztül ugyanis hatékonyabban lesznek képesek alacsonyan tartani az árakat, aminek fontos szerepe lehet nemcsak a Donald Trump által bevezetett extrém vámok, hanem az Európai Unió, illetve Brazíliától és Indiától Törökországig és Thaiföldig a fejlődő piacokon tapasztalt kereskedelmi akadályok leküzdésében is.

A cikk a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFRC) adataira hivatkozva arról számol be, hogy a kínai gyárak ma már automatizáltabbak az amerikai, német vagy japán létesítményeknél a gyártómunkásokra jutó robotok arányát tekintve, és már csak Dél-Korea vagy Szingapúr előzi Kínát ebben a tekintetben. A robotizálást a kormányzati direktívának megfelelően hatalmas beruházásokkal támogatták, melynek elsődleges célja, hogy akkor is megőrizzék domináns szerepüket a globális tömegtermelésben, ha a nyilvánvaló demográfiai deficit nyomán a munkaerő elöregszik, és attól függetlenül is egyre nehezebb embereket találni a szóban forgó ipari munkahelyekre.

Így néz ki, amikor valaki előre tervez

Mindez persze a NYT szerint sem jelenti, hogy ne volna szükség továbbra is hadseregnyi emberi munkásra a kínai gyártóiparban. Sok olyan művelet van még, amire a robotok továbbra sem alkalmasak, és a cikkben megszólaló kínai alkalmazottak sem tűnnek felhőtlenül boldognak az új trendet illetően. Ettől még sokan figyelmeztetnek rá, hogy a jelenlegi folyamatokat tekintve az USA egyre nagyobb lemaradást szed össze a robotika terén: mivel a fogyasztási és ipari cikkekről olyan csúcstechnológiás termékekre helyezték a hangsúlyt, mint amilyenek a repülőgépek vagy az orvostechnikai eszközök, az ilyesmihez szükséges speciális készségek automatizálása is nehezebb feladat.

Különösen, hogy Kínában a tényleges gyártásra koncentrálnak a látványos ötletekkel haknizó startupok helyett. A Made in China 2025 kormányzati programban teljesítmény- és minőségbeli referenciaérték elérését tűzték ki a gyártóiparban, olyan ágazatokat is beleértve, mint amilyen a hajóépítés, az elektromobilitás vagy a nagy sebességű vasút. Ugyancsak az IFRC adatai alapján Kína már 2023-ban is a világszerte telepített gyártórobotok több mint felét állította munkába, miközben az amerikai cégek helyzetét a csúcstechnológiás gyártáshoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémekhez való hozzáférés kérdése is nehezíti, ami komoly alkupozíciót biztosít Kínának Trump kereskedelmi háborújában.