A robotok egyre több feladatot tudnak ellátni a raktárakban és a kiszállítási központokban: változó képességekkel és sebességgel, de segítenek a ki- és berakodásban, raklapokra pakolják és emberi felügyelet nélkül mozgatják az árut. Ezzel részben már beváltják azokat az ígéreteket, hogy átvesznek néhány nehéz, repetitív humán feladatot, de sok olyan művelet is van még, amire továbbra sem alkalmasak. Így azt is nehéz megállapítani, hogy mikor valósítható meg az iparág kilátásba helyezett automatizálása – olvasható a The New York Times riportjában.

A cikk szerint a raktárak továbbra is a legnagyobb munkaadók közé tartoznak, csak az Egyesült Államokban 1,8 millió ember dolgozik az ellátási láncnak ezen a területén. Bár ez a szám 9 százalékkal csökkent a 2022-es csúcshoz képest, a visszaesés nem elsősorban a robotoknak, hanem a világjárvány nyomán támadt munkaerő-kölcsönzési hullám kifutásának köszönhető. Jobb összehasonlítást jelent, hogy a létszám 2020 eleje óta több mint 30 százalékkal nőtt, és számos alapvető, egyszerű feladatot az emberek még mindig sokkal hatékonyabban képesek elvégezni.

A logisztika egyik leginkább erőforrásigényes folyamatában, a komissiózásban (az áruk megrendelés szerinti kigyűjtésében és összeválogatásában) például inkább kevesebb, mint több sikerrel küzdenek az olyan képességek elsajátításáért, amelyek a legtöbb emberi dolgozónak nem jelentenek problémát. A Sparrow, az Amazon egyik legfejlettebb robotkarja is több mint 200 millió, különböző méretű és súlyú tárgyat képes manipulálni a cég állítása szerint, de a "célzott komissiózásra", az eltemetett vagy kitakart tárgyak előbányászására még alkalmatlan.

A logisztikusok nem a sci-fiért lekesednek

A cikkben idézett amazonos vezető technológus szerint a dolog nem tűnik lehetetlennek, de mindenképpen a következő határt jelenti a fejlesztésekben, és más megszólalók is úgy találták, hogy a laboratóriumon kívüli tesztekben a robotok még messze nem teljesítenek megfelelően. A DHL Supply Chain globális információs igazgatója arról beszélt, hogy a szervezet már 7 ezer robotot teleptett világszerte, de jóval több olyan robot van, amit nem telepített valamilyen hiányossága miatt. Ezzel összefüggében csalódottságának adott hangot, amiért a tőkebefektetők annyira rápörögtek a humanoidoknak nevezett gépekre. Szerinte ezek még annyira sem állnak készen a raktári munkára, és a mérnökök jobban tennék, ha inkább olyan eszközöket fejlesztenének, amelyek jól, gyorsan és megfizethető módon lennének képesek elvégezni bizonyos feladatokat.

A lap arra is emlékeztet, hogy az automatizálás egyik fő motivációja a raktári alkalmazottak magas fluktuációja, akik nyilván nem terveznek a szükségesnél hosszabb távon a fizikailag megterhelő, rosszul fizető állásokkal. Ebben a tekintetben tehát jól hangzik, ha az alantas, unalmas, ismétlődő feladatokat robotokkal is el lehet végeztetni, bár azt a marketingüzenetet így is nehéz komolyan venni, hogy az emberek onnantól "jobban összpontosíthatnak majd a lényeges dolgokra" – feltételezve, hogy sokan nem jó dolgukban mennek el dolgozni a raktárakba.

Az Amazon és a többi iparági szereplő másik mantrája, hogy a robotok telepítése új munkahelyeket teremt a gépek felügyeleti és karbantartási igényein keresztül, de a NYT szerint ezek száma nem tűnik nagynak, és legalábbis részben ellentmondani látszik annak az alapvetésnek, hogy a robotizálás célja több csomag feldolgozása kevesebb emberi alkalmazottal.

Részletek a The New York Times cikkében »