Győztest még korai lenne hirdetni, ha lesz egyáltalán győztese a dolognak, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a robotikai versenyben az amerikaiaknak nem sok választásuk lesz az együttműködésen kívül.

A mesterséges intelligenciával irányított gyártórobotok serege lehet Kína titkos fegyvere az EÍgyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúban – olvasható a The New York Times nemrég közölt riportjában, ami az ország üzemeinek szédületes tempóban zajló automatizálásába nyújt bepillantást. A gyártási költségek leszorításán és a minőség javításán keresztül ugyanis hatékonyabban lesznek képesek alacsonyan tartani az árakat, aminek fontos szerepe lehet nemcsak a Donald Trump által bevezetett extrém vámok, hanem az Európai Unió, illetve Brazíliától és Indiától Törökországig és Thaiföldig a fejlődő piacokon tapasztalt kereskedelmi akadályok leküzdésében is.

A cikk a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFRC) adataira hivatkozva arról számol be, hogy a kínai gyárak ma már automatizáltabbak az amerikai, német vagy japán létesítményeknél a gyártómunkásokra jutó robotok arányát tekintve, és már csak Dél-Korea vagy Szingapúr előzi Kínát ebben a tekintetben. A robotizálást a kormányzati direktívának megfelelően hatalmas beruházásokkal támogatták, melynek elsődleges célja, hogy akkor is megőrizzék domináns szerepüket a globális tömegtermelésben, ha a nyilvánvaló demográfiai deficit nyomán a munkaerő elöregszik, és attól függetlenül is egyre nehezebb embereket találni a szóban forgó ipari munkahelyekre.

Így néz ki, amikor valaki előre tervez

Mindez persze a NYT szerint sem jelenti, hogy ne volna szükség továbbra is hadseregnyi emberi munkásra a kínai gyártóiparban. Sok olyan művelet van még, amire a robotok továbbra sem alkalmasak, és a cikkben megszólaló kínai alkalmazottak sem tűnnek felhőtlenül boldognak az új trendet illetően. Ettől még sokan figyelmeztetnek rá, hogy a jelenlegi folyamatokat tekintve az USA egyre nagyobb lemaradást szed össze a robotika terén: mivel a fogyasztási és ipari cikkekről olyan csúcstechnológiás termékekre helyezték a hangsúlyt, mint amilyenek a repülőgépek vagy az orvostechnikai eszközök, az ilyesmihez szükséges speciális készségek automatizálása is nehezebb feladat.

Különösen, hogy Kínában a tényleges gyártásra koncentrálnak a látványos ötletekkel haknizó startupok helyett. A Made in China 2025 kormányzati programban teljesítmény- és minőségbeli referenciaérték elérését tűzték ki a gyártóiparban, olyan ágazatokat is beleértve, mint amilyen a hajóépítés, az elektromobilitás vagy a nagy sebességű vasút. Ugyancsak az IFRC adatai alapján Kína már 2023-ban is a világszerte telepített gyártórobotok több mint felét állította munkába, miközben az amerikai cégek helyzetét a csúcstechnológiás gyártáshoz nélkülözhetetlen ritkaföldfémekhez való hozzáférés kérdése is nehezíti, ami komoly alkupozíciót biztosít Kínának Trump kereskedelmi háborújában.

Piaci hírek

Már olyan cég is van, amelyik véletlenül pattintott el félmilliárd dollárt az MI-re

...amit egyébként nem is olyan nehéz összehozni. Úgy fest, hogy a mesterséges intelligenciát gyorsított eljárással bevezető szervezeteknél a kifizetésre váró számlák és a megtérüléssel kapcsolatos aggályok is egyre szaporodnak.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.