Már a kínai állami médiában is megjelentek a figyelmeztetések azokról a kockázatokról, amelyek a helyi, ChatGPT-koncepcióra épülő részvények hajszolásával járhat, sőt az ottani MI-fejlesztő cégek is észszerűségre intettek, miután szárnyaló részvényárfolyamaik felkeltették a szabályozók figyelmét – számolt be róla a Reuters. A hírügynökság szerint a november végén bevezetett technológia körüli őrület hatására bizonyos részvények árfolyama két- vagy háromszorosára emelkedett, és csak a kormányzati ellenőrzés alatt álló csatornák figyelmeztetései, illetve az Alphabet hét eleji arcra esése után korrigált valamelyest. Ez utóbbi rövid idő alatt 100 milliárd dollárnyi cégértéket pusztított el, amikor a Google anyavállalata kínos tévedéssel mutatta be a ChatGPT riválisának szánt MI-chatbotját.

A kínai Securities Times pénzügyi lap vezércikkben elemezgetett olyan technológiai koncepciókat, amelyek korábban ilyen részvényvásárlási őrületet generáltak arrafelé. Ezekről pedig megállapította, hogy nem igazán öntötték el a piacot a rájuk épülő, kereskedelmileg sikeres termékek, amelyeknek jó esetben is több időre van szükségük az üzleti életképességük bizonyításhoz. Mint kiderült, az érintett fejlesztő cégek a kínai szabályozók felszólítására megjelölték a tevékenységükkel kapcsolatos a kockázatokat is, miután a generatív mesterséges intelligencia iránti érdeklődés az egekbe lökte részvényeik árfolyamát: ilyen például, ha szolgáltatásaik nem termelnek bevételt, és nincs semmi közük az OpenAI-hoz sem.

Mindenki intelligens chatbotot akar

A Reuters idézi az MI-cégek válaszait a sanghaji értéktőzsde által igényelt tájékoztatásból, amelyek értelmében a szóban forgó technológiák hosszú távú emelkedő tendenciát mutatnak, de érdemes hideg fejjel elemezni a növekedés sebességét és hatásait. Egyikük nagyjából 50 százalékos visszaesésre számít a nettó nyereséget tekintve, és az iparági átlagnál jóval magasabb értékelése miatt óvatosságra intette a befektetőket, mivel az értékelés jelenleg jóval magasabb az iparági átlagnál. Egy másik vállalat azt közölte, hogy saját fejlesztésű, a ChatGPT-re hajazó technológiája még kialakulóban van, és csak belsőleg használják termelőeszközként, annak piaci bevezetése és későbbi hatékonysága viszont ma még bizonytalan.

Bár a kínai technológiai vállalatok óvatossága nagyon is érthető annak tükrében, hogy a kormányzati szabályozók az utóbbi időben nem voltak szívbajosak az ágazat regulázásával, a tempóból azért nem vesznek vissza. A chatbot-versenyhez éppen tegnap csatlakozott egy nehézsúlyú versenyző, az Alibaba Group, miután bejelentette, hogy a ChatGPT-hez hasonló eszközt fejleszt, a Baidu pedig kedden közölte, hogy márciusban teszi elérhetővé Wenxin Yiyan (angolul ERNIE Bot) néven futó MI-chatbotját. A rivális JD.com ugyancsak arról beszél, hogy ChatGPT-szerű technológiát akar integrálni egyes termékeibe, és a NetEase is nagy nyelvi modell (large language model, LLM) bevezetésével kísérletezik oktatási üzletágában.