Egyre vonzóbb a kockázati befektetőknek (VC – Venture Vapital) a drónipar. A technológiai cégek, többek között az Intel és a Qualcomm is lát fantáziát az iparban, a telefongyártó Xiaomi pedig a közvetlenül is beszállt szuperolcsó drónjaival. Az érdeklődés annak ellenére egyre nagyobb, hogy a drónok felhasználása körül még nagyon sok a bizonytalanság.

Nagyon friss piac

A drónpiacra specializálódott Drone Industry Insigts (DoneII) egy év eleji elemzésében arról ír, hogy mint minden friss piacon, itt is nagy a befektetési kockázat. Ennek ellenére dinamikusan nő a befektetések mértéke. 2014-ben még alig több mint 100 milliót fektettek be a VC-k közel harminc drónos startupba, tavaly viszont már 450 millió dollárt kapott 74 induló vállalkozás – ezek természetesen csak a nyilvánosságra hozott ügyletek.

De a VC-k mellett – melyek elsősorban magas megtérülési rátát várnak – látnak, az informatikai és ipari szereplők is lelkesen tolják a drónipart. A már említett Intel és Qualcomm mellett például a Boeing vagy a GE is komolyabb összegeket költött ilyen startupokra.

A DroneII egy elemzése szerint egyelőre még mindig a befektetések korai szakasza jellemzi az ágazatot: az ide folyó pénzek zöme még mindig angyal befektetőktől, inkubációs programokból, crowdfunding akciókból és a korai befektetési szakaszokra specializálódó VC-ktől jön. Az elemzés egyébként azt prognosztizálja, hogy a szabályozás kialakulása hamarosan átalakíthatja ezt a piacot, és felvásárlások révén elindul egy konszolidációs folyamat.

Kína ebben is a lehetőségek országa

A kínai dróngyártás egyértelműen jön fel. A DJI ma már a piac legnagyobb szereplőjének számít, és még mindig startup státuszban van. A CrunchBase adatbázisa szerint eddig 105 millió dollár befektetést gyűjtő vállalat kapta az utóbbi egy évben a legnagyobb tőkét, 75 millió dollárt, ráadásul ezt az összeget az Accel Partners egyedül tolta a kínai vállalatba. A Xiaomi épp a DJI legnagyobb piacából, a konzumer szegmensből szeretne egy jelentős részt kihasítani.

Szintén a DroneII kimutatása, hogy tavaly a húsz legnagyobb befektetések megszerző startupok közül öt kínai, kilenc amerikai. A maradék hat helyen két svájci és egy-egy kanadai, francia, holland és brit cég osztozik. (A januárban kiadott jelentés némileg elavult, hiszen azóta is több jelentős befektetés történt – lásd a fenti grafikont.)

Még szembeötlőbb az amerikai-kínai túlsúly, ha a befektetések nagyságát nézzük. A két ország cégei kapták a befektetések több mint 97 százalékát, az amerikai cégeké lett több mint 56 százalék, míg a kínaiaké 41 százalék.

Persze a tényleges piaci súlyok némileg mások. Ma már ugyan a listán is szereplő DJI a legfontosabb szereplője a piacnak, de ott van nyomában, olykor előtte a francia Parrot is. Ám a francia vállalat, amely a DroneII listáján szereplőknél jóval idősebb, 1994-ben alapították, 2006-ban tőzsdére ment (értéke 365 millió dollár). Drónjaival csak 6-7 éve van jött ki, korábban főleg beágyazott hangeszközöket (hangfelismerés, jelfeldolgozás, zajcsökkentés stb.) fejlesztett. Ugyanakkor befektető is jelen van a drónpiacon, 2012-ben megszerezte a drónos startupok között előkelő helyen szereplő svájci SenseFly többségi tulajdonjogát.

Bár nyilvánvalóan a drónok katonai szerepe, így nemzetbiztonsági súlya is egyre jelentősebb lesz, érdekes módon a befektetéseket ez nem korlátozza. Az alábbi térképen jól látszik, hogy az amerikai cégek befektetőként erőteljesen érdekeltek a ázsiai drónpiacban. Míg az európai befektetéseik a 20 millió dollárt sem érik el, addig Ázsiában közel 160 milliót költöttek. A viszonosság persze nincs meg: az ázsiai befektetők Európában és az USA-ban is szinte láthatatlanok.

Ez valószínűleg az amerikai befektetőknek is előnyös lehet. A kínai AmCham például – valószínűleg az érdeklődést is élékítendő – a közelmúltban terjedelmes anyagban dícsérte a kínai piac nyújtotta lehetőségeket.

A helyi és a kívülről érkező befektetések 2015-től

Forrás: DroneII

A végtelen lehetőségek terepe

Az Amazon 2013-ban jelentette be, hogy vizsgálja, hogyan tudná a házhoz szállításban alkalmazni a drónokat, két évvel később pedig gyakorlatilag rajra készen állt a városi flottája. Ugyanezt az utat követték nagyon gyorsan a kínai e-kerskedelmi (Alibaba) és szállítmányozó (pl. SF Express) cégek. Sőt már a Foodpanda magyar leányvállalata is keresi a lehetőségét az ételek drónokkal történő kiszállításának.

Úgy tűnik azonban, hogy a lehetőségek sokkal tágabbak. A kulcs az integrálhatóságban rejlik. A képalkotási megoldásokat már világszerte alkalmazzák. Ha ez már képfeldolgozással is párosul, kézenfekvő alkalmazni például a mezőgazdaságban. A MIT Technologies Review már két éve azt jósolta, hogy a dróntechnológia forradalmasíthatja az amúgy is egyre magasabb szintű informatizáltság irányába tartó mezőgazdaságot.

De felhasználhatók a várostervezéstől, az építészeten át a katasztrófavédelemig, a sportközvetítésektől a reklámokig, sőt akár a személyszállításban is. Ez utóbbiban egyébként akár magyar vállalkozás is érdekelt lehet: az IVSZ tavalyi díjazottjainak egyike a Flike nevű repülő eszköz volt, amit a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. fejlesztett. Flike-ra, amit már tavaly elkezdtek forgalmazni, azóta egy céget is létrehoztak ByEGravity néven. És hogy mennyire aktuális a fejlesztésük, az is mutatja, hogy januárban a kínai Ehang megmuttta személyszállító drónjának a prototípusát (a fejlesztés folyamatát mutatja az alábbi videó).