Az Európai Unióban (EU) a legalább 10 főt foglalkoztató cégek egyhatoda már online felületen fogadja a megrendeléseket magánszemélyektől és vállalatoktól egyaránt. A leghaladóbb Írország, ahol a vállalkozások 26 százalékára igaz ez, míg a másik véglet Románia 9 százalékkal – derül ki az Eurostat e-kereskedelméről szóló friss jelentéséből.

Leépülnek az adminisztratív korlátok

A felmérés, melyet kétévente készíti el az EU statisztikai hivatala, 4 százalékpontos javulást jelez a 2014-ben mért állapothoz képest. A webes értékesítéssel működő uniós vállalatok 97 százaléka 2016-ban még elsősorban a saját országában folytatott kereskedést, kevesebb, mint a felétől (44 százalék) rendeltek más EU-tagállamból, és alig több mint a negyede (28 százalék) üzletelt unión kívüli magán- vagy intézményi vevőkkel.

Ez azonban már idén ősztől jelentősen változhat, hiszen az Európai Tanács, a Parlament és a Bizottság múlt év novemberében fontos akadályt hárított el a határon átnyúló online kereskedelem elől.

A Bizottság a döntés előtt előzetesen felmérést készíttetett, melynek során a vállalati oldalak ez irányú gyakorlatát is vizsgálták. A megvizsgált weboldalak közel kétharmadánál találtak valamilyen szintű, földrajzi alapú korlátozást. A vállalkozások elsősorban a fizikai termékek más országokból történő megvásárlását korlátozták. Ebben a háztartási berendezéseket forgalmazó oldala jártak az élen: 86 százalékuk nem értékesített külföldi vevőnek, de még könyvpiacon is 60 százalék volt az ezt a gyakorlatot követő vállalkozások aránya. A hozzáállás azonban viszonylag gyorsan változik, hiszen 2015-ben – állítja a Bizottság felkérésére készített elemzés – a weboldalak több mint 60 százaléka teljes mértékben elzárkózott a külföldi vevők elől.

A legnyitottabbak a ciprusiak és az osztrákok

Az Eurostat legutóbbi összesítése szerint az ír, a svéd és a dán cégek negyede már online kapja a megrendeléseket. A sereghajtók Olaszország (10%) és négy kelet-európai állam: Lettország (10%), Lengyelország és Bulgária (9-9%), valamint Románia (7%). A magyar vállalkozások sem érik el az uniós átlagot: 13 százalékuk fogadja a megrendeléseket online (az EU-átlag 16 százalék).

A határon átnyúló kereskedésben az EU élenjárói közé tartoznak a ciprusi és osztrák vállalkozások. Előbbiben az érintett cégek 71 százaléka, utóbbiban 69 százaléka nyitotta meg webboltjait a más uniós országból érkező magán- és intézményi vevők előtt.

Az összesítés még az e téren jól teljesítők közé sorolja Luxembourgot (61%), Litvániát (57%), Olaszországot, Görögországot és Máltát (55%). Magyarország 36 százalékkal az átlag alatti az alsó harmadban van, de megelőz a digitalizációban egyébként élenjáró három észak-európai országot is: Svédországot (33%), Dániát (30%) és Finnországot (24%).

Az unión kívüli e-kereskedelemben is a ciprusi vállalkozások jeleskednek leginkább. A dél-európai ország az egyetlen, ahol a vállalkozások több mint fele (62 százalék) kereskedik online az EU-n kívül is. A második helyre Málta futott be 44 százalékkal, majd Írország (41%), Portugália (40%), Görögország és Ausztria (39-39%) a sorrend. Magyarország a maga 18 százalékával itt is az alsó harmadba került.

Gyorsan változhat a helyzet

A fentebb már említett uniós szabályozás komoly változást kényszeríthet ki: az Unión belül ugyanis lehetővé kell tenni, hogy a vásárlók szabadon választhassák ki azt a weboldalt, amelyről vásárolni szeretnének, és ebben nem szabad alkalmazni semmilyen korlátozást vagy átirányítást – még nagyobb méretű termékeknél sem.

Az új szabályok értelmében a fogyasztó eldöntheti, hogy maga megy el érte a kereskedő telephelyére, vagy a kiszállítást választja. A már idézett uniós felmérésben a webes értékesítéssel foglalkozó cégek 27 százaléka hivatkozik egyébként a magas szállítási költségekre, 13 százalékuk a nyelvi korlátokra, 12 százalékuk pedig az esetleges jogviták rendezésének a nehézségeire. Pedig már történtek e területen előrelépések.

Ez beleillik egy több éve tartó folyamatba, amely a határokon átnyúló e-kereskedelem, illetve az egységes digitális piac létrejöttét hivatott segíteni. 2015 januárjában lépett életbe egy szabály, mely szerint magánszemélyeknek nyújtott rádiós és audiovizuális média-, távközlési és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások után egész Unióban a fogyasztás helye szerint kell megfizetni az áfát. 2016 decemberében pedig elkészült egy olyan javaslat, amely a cégek számára is egyszerűsítené a külföldre történő online értékesítést.