Újraírta az Európai Unió egyes digitális szolgáltatások, valamint a külföldről vásárolt szoftverek áfájának szabályait. Az új szabályozás 2015 januárjától lép életbe. A jövőben a magánszemélyeknek nyújtott rádiós és audiovizuális média-, távközlési és az az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások után egész Európában a fogyasztás helye szerint, vagyis a célországban kell megfizetni az áfát – hívja fel a figyelmet az adozona.hu oldalon a LeitnerLeitner adótanácsadó szakértője, Jancsa-Pék Judit. Megfogalmazásában az elektronikus szolgáltatásokon online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.
Új helyzettel szembesülhetnek a hazai forgalmazók is
Az új szabályozás a hazai forgalmazók életébe is változásokat hoz, az ilyen tevékenységgel foglalkozó cégeknek a változások nyomán akár mind a 28 tagországban keletkezhet adókötelezettsége. A jogszabály alkotók azonban elébe kívántak menni az emiatt keletkező többlet adminisztrációs terheknek, és egyidejűleg bevezetik az úgynevezett mini-one-stop-shop-ot (MOSS), vagyis az egyablakos ügyintézési rendszert. Így az áfa-bevallási és -befizetési kötelezettségeket nem a vevő, hanem az értékesítő cég telephelye szerinti országban kell teljesíteni, vagyis a magyar kereskedőknek a határon átnyúló ügyletek esetén is csak a saját adóhatóságukkal kell elszámolniuk. Az így befolyt adót majd a hatóságok osztják meg egymás között a teljesített ügyleteknek megfelelő arányban.
9. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:
a) telekommunikációs szolgáltatások;
b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;
c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
(2) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:
a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,
b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,
d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,
e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik.
A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.”
Az áfaváltozás jól jöhet a magyar kereskedőknek. Az unió legmagasabb 27 százalékos áfa kulcsához szokott magyar szolgáltatók ugyanis 2015-től alacsonyabb áfakulccsal számlázhatnak majd a külföldi vevőiknek, és így legalább az áfa miatt nem kerülnek versenyhátrányba a helyi szolgáltatókkal. Kedvezőtlenül érintik azonban a változások a magyarországi fogyasztókat, ha ilyen szolgáltatásokat külföldről rendelnek meg, mert a jövőben már mindenképpen a rekordmagas magyar áfával növelt értékeket fizetik majd.
Mi van a változtatások mögött?
Az új áfa-szabályozás célja a hatékonyabb és igazságosabb adózás megteremtése volt. A fogyasztás helyéhez kötött áfa-kötelezettséggel ezentúl minden tagországban egyenlő feltételekkel versenyezhetnek a távközlési, a műsorszóró és elektronikus szolgáltatást nyújtó vállalkozások attól függetlenül, hogy hazai vagy más uniós állambeli szolgáltatóról van-e szó. Októbertől elérhető lesz egy olyan weboldal is, ahol megismerhetőek lesznek a tagállamok áfa-szabályai és áfa-mértékei is. A következő hetekben-hónapokban a tagországoknak ennek megfelelően kell harmonizálniuk a saját szabályozásukat. Létre kell hozniuk a megfelelő technikai hátteret és egy weboldalt, amelyen keresztül az ügyintézők a tagállamok közti információcserét könnyen lebonyolíthatják.
A vállalkozásoknak pedig meg kell ismerkedniük az új szabályozással, és fel kell rá készíteniük a számlázási és áfa-adminisztrációs rendszerüket. Az Unió ezt egy részletes iránymutatást összeállításával segíti. Az iránymutatás egyébként 2013-tól elérhető, de idén részletes magyarázatokkal is kiegészítették.
A magyar fogyasztók rövid távon rosszabbul járhatnak
A szolgáltatások alapára nem változik. Csakis az alapár megadott százalékában számított áfa változhat attól függően, hogy a fogyasztó korábban honnan vásárolt. A magyar fogyasztók szinte biztosan számíthatnak áremelkedésre, hiszen minden más uniós országban alacsonyabb az áfa kulcsa, mint nálunk. Persze más a helyzet, ha a külföldi kereskedő valamilyen kedvezménnyel ellensúlyozza a magasabb áfa hatását. Az árhatások kapcsán a LeitnerLeitner fentebb már idézett szakértője ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a változások hosszabb távon a piac és a verseny élénküléséhez, így végső soron alacsonyabb árakhoz is vezethetnek.
És végül kérdés, hogy ki fogják-e – és ha igen, mikor – terjeszteni a MOSS-t a teljes e-kereskedelemi iparra, beleértve a termékek kereskedelmét is. A Brüsszeli Bizottság eredeti célkitűzése 2004-ben még ez volt, amellyel egyébként az adószakértők többsége egyet is értett, hiszen az egységes piac megvalósulását segítette volna. A tagállamok azonban nem voltak ilyen lelkesek, aminek oka – többek között a magyar áfa-törvények alakulása nyomán – elég egyértelműnek tűnik. A LeitnerLeitner szakértője nem zárja ki, hogy ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok a MOSS-sal, az megnyithatja az utat a jövőbeli szélesebb alkalmazása előtt.
Itthon már októbertől be lehet lépni a MOSS-ba
A MOSS várható hatásairól megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. "Az új áfa szabályozást a módosított uniós előírások indokolják. Ezeket az irányelveket minden tagállamnak önállóan kell beépítenie saját jogrendjébe – írták. – Azt, hogy a teljesítési helyre vonatkozó új szabályoknak pontosan milyen költségvetési hatásai lesznek, előzetesen meghatározni nem lehet. Az áfa bevallások és egyéb adatszolgáltatások, statisztikák nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyekből ez előre megállapítható lenne. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy ezzel az intézkedéssel tovább erősödik az áfa fogyasztási adó jellege, a közteher pedig oda folyik be, ahol a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszik. Az intézkedésből viszont nem következik egyenesen az érintett szolgáltatások árainak emelkedése, mivel az árakat nem kizárólag az áfa mértéke befolyásolja."
Az NGM szerint "a változásokra a magyar adórendszer felkészült: a 2014. július 4-én elfogadott 2014. évi XXXIII. törvény (lásd a keretes szövegrészt) mind az áfa-törvényt, mind az adózás rendjéről szóló törvényt módosította annak érdekében, hogy létrejöjjön az új szabályozás jogszabályi alapja is. Az érintett adóalanyoknak már 2014. október 1-jétől lehetősége nyílik az egyablakos ügyintézési rendszerbe történő belépésre.”
A hazai szakértők így látják
A változás alapvetően az online szolgáltatások, illetve a digitális tartalmak értékesítésére vonatkozik – mondja Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöke.
A termékértékesítésben már eddig is az a szabály élt, hogy a kereskedőnek a teljesítés helye szerinti áfát kell megfizetnie. A teljesítés helye pedig az a hely, ahol a vevő az árut megkapja. Hiába rendelek valamit szlovák, vagy lengyel webáruházból, ha azt egy magyarországi címre szállítják ki, akkor a magyar áfát kell megfizetni. Ma még azonban a termékértékesítésben él egy kedvezmény, ami az e-kereskedők számára lehetővé teszi, hogy ha egy adott országban nem ér el a forgalmuk egy bizonyos értéket, ne kelljen a helyi áfa alá bejelentkezniük és aszerint adózniuk. Ez tulajdonképpen egy adminisztrációs könnyítés.
A jövőre életbe lépő változás fontos elemének tartja Kis az egyablakos áfa-fizetési rendszert, mert az jelentősen leegyszerűsíti az adminisztrációt. Ez a helyzet elvileg a későbbiekben arra is lehetőséget teremt, hogy megszűnjön a korábban említett kedvezmény, de erről most még nincsen szó – mondta a SzEK.org elnöke.
A vállalati szoftvereszköz-gazdálkodással foglalkozó IPR-Insights ügyvezetője, Zsoldos Sándor szerint a magyar vásárlókat valóban hátrányosan érintheti a szabályváltozás, hiszen 2015. január 1. után minden vásárlás esetében az Unióban legmagasabb magyar áfát kell megfizetniük. A drágulás mértéke azonban szerinte maximum 10 százalék lehet, ha a szoftvert, könyvet, vagy más elektronikus szolgáltatást Luxemburgból vásárolják a magyar fogyasztók, ahol az áfa kulcsa 15 százalék. A többi tagállamban az áfa mértéke ugyanis ennél magasabb, ezáltal az ár növekedése ezeknek az országoknak az esetében kisebb lesz a luxemburgi példánál.
"A nagyközönséget azonban összességében ez a módosítás csak kis mértékben érinti majd – mondta a Bitportnak Zsoldos –, jelenleg ugyanis a legtöbb elektronikus terméket vagy magyarországi szolgáltatóktól vásároljuk (pl. e-book terjesztők), vagy jellemzően amerikai multiktól (nagy szoftvercégek, könyvterjesztők, mobilplatformok elektronikus szoftveráruházai, zeneboltok stb.). Esetükben ez a módosítás nem érvényes, tekintve, hogy ezek a szolgáltatók többnyire nem az EU-ban, hanem az Egyesült Államokban állítják ki számunkra a számlát."
Zsoldos szerint egy ilyen áremelkedés nem tesz jót a magánfelhasználók amúgy sem túl nagy vásárlási hajlandóságának, már ami az elektronikus termékeket illeti. Értsd: nem szeretünk fizetni filmekért, e-könyvekért, zeneszámokért vagy szoftverekért. "Talán ez a hatása az említett okok miatt nem befolyásolja jelentősen a jogszerűen beszerzett otthoni elektronikus termékek mennyiségét. Véleményem szerint az új szabályozás érthető és igazságosnak nevezhető abban az esetben, ha megpróbáljuk azt más országok felhasználóinak és szolgáltatóinak szemével nézni" – tette hozzá az IPR Insights ügyvezetője.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak