A Szilícium-völgy legismertebb arcait sosem a meggazdagodás, hanem a globális problémák megoldása motiválja a mobilitástól a klímaváltozáson át a társadalmi egyenlőtlenségekig, amihez természetesen pénzre is szükségük van. Ez az elmúlt két évtizedben nem jelentett számukra problémát, nagyra nőtt birodalmaik azonban éppen recsegnek-ropognak a gazdasági változások közepette. Az emelkedő kamatok és az egyre óvatosabb befektetők már nem teszik lehetővé a könnyű és korlátlan fianszírozást, és kezd kiderülni, hogy a technológiai cégek széles köre nem igazán képes túlélni a könnyű pénz nélkül – foglalja össze a helyzetet friss elemzésében a Business Insider.

A cikk egyszerre csalódást és csodálkozást keltőnek nevezi, hogy a Szilícium-völgyet mennyire megviselik az elkerülhetetlen változások, a korábbi technológiai buborékra utalva pedig megállapítja, hogy az akkori és a mostani helyzet közötti különbség a pusztítás mértéke lesz. Ezúttal ugyanis a korábbiaknál sokkal nagyobb cégek is veszélybe kerülnek, amelyek összességükben a teljes gazdaságnak is nagyobb részét teszik ki. A BI által megszólaltatott befektetési szakember szerint az ezredfordulón 2-3 milliárd dollárra értékelt vállalkozások szívódtak fel, most viszont 20-30 milliárdos társaságok kerülnek majd bajba, akár szó szerint is lenullázva magukat.

A lap felidézi, hogy a "tech titánok" folyamatosan az innováció üzemanyagaként hivatkoznak a pénzre, a piac jelenlegi helyzete és az egykor stabilnak tűnő vállalkozások elfajulása azonban azt mutatja, hogy a pénzt nem csak üzemanyagnak, hanem irányadónak, sőt végcélnak tekintették. A következő néhány évben ennek megfelelően sok tűnik majd el a piaci ciklus legmenőbbnek tartott technológiai innovációi közül, vagyis a BI és a megkérdezett szakértők szerint egy kihalásszerű eseményre kell felkészülni. A korábban áltíluk ígért társadalmi vívmányok nem, vagy nem az elképzelt módon valósultak meg, újabban pedig az anyagi megtérülés is veszélybe került.

Az új generáció is bukóban van

Ez sokak szerint kezd nagyon hasonlítani arra a helyzetre, amikor bármit bármennyiért el lehetett adni, ha pont-com volt a végéra írva. Most hasonlóan működik a blokklánc, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás vagy az algoritmizálás, miközben a befektetők olyan üzleti terveket finanszíroztak, amelyeknek eleve nem volt sok értelmük. A nehezebb időkben viszont nem a fekete garbó, hanem a készpénz és a rendben lévő mérleg menthet meg egy cégét, ezek pedig az utóbbi időben nem tartoztak a szilícium-völgyi üzlet alapvetései közé. Az egyik nyilatkozó egyenesen leírja, hogy ilyesmi iránt érdeklődni szinte udvariatlanságnak számított arrafelé, és a kívülállóság jele volt.

Pénzbőség idején persze jobban eladható az a hivatkozás, hogy az Amazon is milyen hosszú ideig volt veszteséges, és a növekedést többre tartják a stabilitásnál. Ezzel szemben a hagyományos pénzügyi mertika háttérbe szorul, és egyre inkább olyan belső értékelésekre támaszkodnak, amelyeknek bármilyen sok vagy kevés közük lehet az adott társaságok gazdasági teljesítményéhez. Ehhez jön az alkalmazottak részvényalapú kompenzációja, ami hatékony és olcsó dolog, amíg megy a szekér az amerikai számviteli szabályoktól eltérő (non-GAAP) számításokra alapozva, de egyből nagy lesz a baj, ha lefelé indul a készpénz szűkében lévő cégek részvényárfolyama.

Ahogy a Business Insider a múlt héten egy másik elemzésében írta, éppen így fordultak a szabályozási hullámok és a gazdasági-piaci folyamatok a "gig economy" szereplői ellen, amelyek közül már a legnagyobbak is egzisztenciális küzdelmet folytatnak fenntarthatatlan üzleti modelleik védelmében. Eközben a szerző megállapítja, hogy a kriptobiznisz még mindig jól mutatja, hogy mennyivel több pénz van az iparágban, mint amennyi hasznos ötlet. Közben az innováció helyett felvásárlásokkal és másolással foglalkozó Facebook a félig kitalált metaverzumba próbál menekülni, addig az élelmiszer-kiszállítók vagy az űrbe utazó milliárdosok nem pont a korábban ígért forradalmat testesítik meg.

Részletek a Business Insider oldalán »