Ezek voltak a legfőbb megállapításai annak a szakmai háttérbeszélgetésnek, amiben a versenyképesség méréstechnikájával foglalkozó szakértő, gyakorló menedzserek és biztonságpolitikus vett részt.     

A sok adat birtoklása hatalom és felelősség

A téma kapcsán elhangzott, hogy a harc leginkább az adatokért folyik, beleértve a geopolitikát is. A hírszerzés is az adatokért folyó küzdelemről szól, ahol Európa nincs a legjobb pozícióban, mert se pénze, se technikája nincs hozzá – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a britek kiválásával az európai hírszerzés még kevesebb információhoz jut majd.

Az adatokért folyó küzdelem békésebbik oldalán az informatikai fejlettség már olyan szinten meghatározza a versenyképességet, hogy létkérdéssé vált a döntéseket megalapozó legmegfelelőbb adatok kihalászása. Itt jöhet elő a megfelelő szakértelem és munkaerő megléte, vagy éppen a hiánya.

Pesti Kornélia az OTP képviseletében kiemelte, hogy a sok adat birtoklása hatalmat jelent, de egyben felelősséget is egy adott vállalkozásnak, annak a felelősségét, hogy mit kezd vele. Jelezte, utalva a pénzügyi szektorban is jelen lévő munkaerőhiányra, hogy a banknál most éppen informatikai rendszercsere folyik, az új kiválasztásánál pedig az ügyfélszempontok mellett fontos az is, hogy az új rendszer mennyi humán erőforrást tud kiváltani.

Diszruptív megoldások kellenek

Németh Zoltán, az Abesse vezérigazgatója szerint a digitalizáció egy mai divatos kifejezés, amiről sokan beszélnek, de nem az annak megfelelő módon cselekszenek. Szerinte a digitális stratégia nem azonos az informatikai stratégiával, a kettőt egymástól diszruptív megoldásokkal kell megkülönböztetni.

A technológiai fejlődés, az ipari forradalmak közötti ciklusok is egyre csak gyorsulnak, mindeközben az újtól való félelem állandósul. A mai aktualitásnak számító robotizáció ha lehet, még jobban gerjeszti ezt – emelte ki Mészáros Zsolt, a Motiment Kft. kutatásvezetője, méréstechnikus.

Szerinte az informatikai háború megnyeréséhez a sikeres stratégia fő elemei a munkafolyamat-mérés, a digitalizáció, az automatizálás és a big data mellett a robotika. Egy robotikai megoldás segítségével ugyanis hamar beigazolódik, hogy adott termékre valóban szüksége van-e a piacnak. Megéri valamit gyorsan elkészíteni 80 százalékosan és mielőbb tesztelni egy béta verzióban. El kell felejteni az eddigi, két-három évet is igénybe vevő fejlesztési folyamatokat, és az informatikának magához kell ragadnia a kezdeményezést.

Ki kell iktatni a mikroveszteségeket

A gyorsaság hatására utalva példaként az IBM esetét említette. Az IT-óriás a harmadik ipari forradalmat jelképező komputerizáció során veszített el egy fontos csatát az Apple-lel és a Microsofttal szemben, mindezt éppen azért, mert nem vette komolyan az ütemváltást, az új kihívók megjelenését.

Visszatérve a robotikára, bár ennek több szintje is van, elhangzott, hogy a legegyszerűbb, leggyorsabb, ár-érték arányban a legjobb megoldást az esetek többségében a mikroveszteségek kiiktatásával lehet elérni. Mészáros Zsolt példaként egy általános irodai szoftverrel támogatott, de valójában egy core rendszerben zajló folyamatban – a visszamérések alapján – évi 250 órányi munkát váltottak ki a cég módszertana segítségével egyetlen beavatkozási pont robotizálásával. E mögött 1 óra 40 perc programozói munka állt, a megtakarítás pedig több mint 1 millió forint volt éves szinten. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már egy kétezer fős cégnél is 20-50 ezer rejtőzködő, fölös adminisztráció (mikroveszteség) lehet az irodai folyamatokban.