A tudósok már régen rájöttek, hogy a robotok képesek túlszárnyalni az emberek mechanikai teljesítményét: az első, az emberi mozdulatokat utánzó robotok a múlt század 20-as éveiben jelentek meg. A mai robotika azonban ennél már sokkal tovább megy, és a kognitiv döntéshozatali sémákat is megpróbálja leképezni a számítógépes technológiákkal.

Mérhető a munkafolyamatok hatékonysága

A munkafolyamatok hatékonyságának a mérésére alkalmas Motiment módszertan kidolgozója, Mészáros Zsolt úgy látja, hogy a robotok első változatai már meg is jelentek az irodai környezetben. A szakember szerint azonban a szükségszerű beruházások megtétele előtt érdemes állapotfelmérést végezni, megszüntetni például a felesleges adminisztrációt, de a mérést követően a digitalizáció lehet a következő lépés.  Amíg ez nem történik meg, addig érdemben nem lehet foglalkozni az automatizáció egyetlen fajtájával sem.

Az első lépések egyikeként amit csak lehet, digitalizáljunk az irodai papírmunkából. Ennek során kiderül az is, mely folyamatok a leginkább élőmunka-igényesek, vagyis az elsők között automatizálhatók. Papír alapon viszont még azt is nehéz beazonosítani, hol akadt el egy adott munkafolyamat, de a számítógépre terelt munkafolyamatok sokkal könnyebben mérhetővé is válnak. A MOTIMENT eddigi tapasztalatai szerint a papírmunka digitalizálásával legalább 20 százalékos hatékonyságjavulás érhető el.

Melyek a leginkább automatizálhatófolyamatok?

Az ismétlődő és az úgynevezett tranzakcionális, vagyis leginkább az ügyfélszolgálati, bolti értékesítési, vagy a szolgáltatóközpontokban folyó munkák könnyebben automatizálhatók, mint az egyedi folyamatok, vagyis a  vezetői, a HR és a jogi feladatok. Irodai környezetben is működnek már intelligens robotok, mint amilyenek az ügyfélkezelésbe bevont chatbotok. Ezek sok esetben gyorsabban tudnak reagálni, mint az ember, de tanulni egyelőre tőlünk emberektől  tanulnak.

Mészáros Zsolt szerint minél többet elmélkedünk a témáról, előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy robotikának csak azt „merjük” nevezni, ami kielégíti a Turing-teszt kritériumait. Ezek alapján a kommunikációs csatorna túloldalán lévő személy nem tudja megkülönböztetni a gép, a mesterséges intelligencia válaszait az emberétől.  Minden más csak programozott automatizmus. Persze az is igaz, hogy ha ilyen szigorúan ragadjuk meg a robot - nem robot kérdést,  akkor elmondható, hogy a klasszikus gyári környezeten kívül  lényegében még sehol nem használnak valódi robotokat.

Rengetegen riogatnak a fejlett, emberi munkát érdemben kiváltó eszközökkel kapcsolatban, gondoljunk csak az ipari forradalom géprombolásaira. A szakember szerint viszont a komoly képzett munkaerő hiányával küzd a világ, másrészt mindig lesznek olyan feladatok, amelyek nem nélkülözhetik az emberi kreativitást, emóciót és döntéseket. A legtöbb ilyen munkakör ma még nem is létezik. Létkérdésnek tartja ugyanakkor, főleg a mai fiatal generáció számára, az alkalmazkodás képességét, az élethosszig tanulás szükségességét.