Láthatóan nem akar belenyugodni a második helybe a Firefox, amely Magyarországon hosszú évekig a népszerűségi lista élén állt. A StatCounter adatai szerint az utóbbi félév első felében lassan a nyakára mászott a Google böngészőjének, ám a Chrome tavasszal ismét beerősített és immár viszonylag stabilan áll az élen.
Magyar vagyok, nem exploreres
A hazai internetezési szokások - a Chrome elsőségét leszámítva - markánsan eltérnek akár kontinensünk, akár a világátlag adataival hasonlítjuk össze a piaci tortát. Itthon a Microsoft browsere hagyományosan sokkal gyengébben teljesít, mint globálisan. Az Explorer jelenleg Európában az internetes lekérések bő 17 százalékát, világszinten pedig több mint ötödét adja. Ehhez képest nálunk 6,6 százalékon áll, amivel már a harmadik helyet is elvesztette.
A helyzet fordítottan igaz a Mozilla Foundation böngészőjére. A Firefoxot egyébként Európa-szerte is kedvelik, hiszen ebben a régióban még 25 százalék felett szerepel, miközben globálisan csak bő 18 százalék jut a rókás böngészőnek.
A más metodikával dolgozó Gemius adatsora nagyjából megegyezik a StatCounter által kirajzolt trenddel. Némi időbeli eltolódás mellett annyi eltérést lehet felfedezni, hogy az Internet Explorer lényegesen jobban szerepel. Itt az első két versenyző "csak" háromszor, három és félszer annyit teljesít, mint a Microsoft keresője.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
a melléklet támogatója a ONE Solutions
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?