Június elsejével törvényi szintre emelkednek a távmunkával kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések. Az állandósuló szabályozás a korábbinál szélesebb körben biztosít lehetőséget a távmunkára a versenyszférában. A minimálbér emelésével ötödével nő a számla alapú elszámolás nélkül, átalánydíjként kifizethető költségtérítés összege is - közölte kedden a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) az MTI-vel.

A minisztérium közleménye szerint a távmunka elfogadottságát a járványhelyzet Magyarországon is jelentősen megerősítette. Ez a foglalkoztatási forma nagyban hozzájárult a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez, a munkahelyek megtartásához. A koronavírus kirobbanását követően, 2020 májusában mintegy 750 ezren dolgoztak legalább alkalmanként otthonról. E mutató a tavalyelőtti rekordszinthez képest nagyjából a felére csökkent, de még így is többszöröse a korábbi értékeknek.

A vészhelyzeti intézkedésből lett állandosuló törvényi szabályozás értelmében a munkáltatónak és a munkavállalónak változatlanul munkaszerződésben kell megállapodniuk a távmunkavégzésben, amely lehet részbeni is. Az átalánydíj bevezetésével a munkaadónak a mindenkori minimálbér 10 százalékát nem szükséges tételesen, számla alapján elszámolnia. A távmunkában dolgozók így akár havi 20 ezer forintot kaphatnak a feladataik ellátásával kapcsolatos költségekre (rezsi, internet, biztosítás stb.) - ismertette a TIM.

Az állandósuló rendelkezések továbbra is megkülönböztetik a számítástechnikai eszközzel és a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát. Előbbi esetén a munkáltató írásos tájékoztatást ad a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavégzés helyét ezek figyelembe vételével, a módosuló munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon megválaszthatja a munkavállaló.

Nem csak a pénz számít

A témával kapcsolatban érdemes felidézni egy tavaly ősszel publikált régiós kutatás eredményeit. A Sophos 2021 szeptemberében végzett telefonos felmérést Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. A válaszok alapján hazánkban volt a legnagyobb a teljesen vagy részben távmunkázók aránya, ugyanakkor a magyar munkavállalók jelezték legnagyobb arányban azt is, hogy ehhez munkáltatójuktól nem kapták meg a szükséges informatikai támogatást, képzést.