Úgy tűnik, a távmunka hosszú időre velünk marad. Legalábbis ezt mutatják a Sophos szeptemberben készített kutatásának adatai.

A telefonos felmérést Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon 800 fős mintán végezték el azok körében, akik a pandémia előző hullámai során távmunkáztak. A megkérdezettek 37 százaléka 11-50 fős, 33 százaléka 51-250 fős, míg a maradék 30 százalékuk 250 főnél több alkalmazottal rendelkező cégnél dolgozik.

A válaszok alapján a magyarországi alkalmazottak 56 százaléka továbbra is otthonról dolgozik, akár teljesen, akár hibrid modellben. Lengyelországban a dolgozók 44 százaléka, Csehországban pedig 47 százalék nem tért vissza (teljesen vagy egyáltalán) az irodába.

Egyedül a sötétben

Biztonsági cégként a Sophos természetesen arra volt leginkább kíváncsi, hogy ez a nagy tömegben otthonról dolgozó tábor milyen segítséget, eszközöket kapott a szervezetétől arra, hogy a távoli munkavégzésnél felmerülő biztonsági kockázatokat kezelni tudja.

Ezen a téren nem túl fényesek az eredmények. A magyarországi távmunkára való átállás során az alkalmazottak 35 százaléka nem kapott informatikai támogatást, például hardverkonfigurációs segítséget vagy kiberbiztonsági képzést. 27 százalékuk csak informatikai támogatást kapott. És mindössze 37 százalék nyilatkozott úgy, hogy informatikai támogatásra és kiberbiztonsági képzésre egyaránt számíthatott. Ez az arány meglehetősen egyenletesnek mutatkozik a vizsgált országokban. Szintén 37 százaléknyi lengyel megkérdezett részesült átfogó támogatásban, míg a Cseh Köztársaságban valamivel kevesebben, 31 százaléknyian.

Abban nem sok meglepetés van, hogy vállalatméret alapján a nagyobb vállalatoknál dolgozók nyilatkoztak kedvezőbben a fenti témában. A legkisebb méretű vállalatoknál például kétszerannyi volt azok aránya, akik egyáltalán nem kaptak támogatást a munkáltató oldaláról, mint amennyien így jártak nagyvállalati dolgozóként.

A magyar cégek – ahogyan a lengyel és csehek is - leggyakrabban limitált adathozzáférést alkalmaznak, azaz az alkalmazottak 8 százaléka csak azokat a fájlokat tudja használni, amelyekre szüksége van. A lengyel cégek viszont lényegesen gyakrabban (50%) alkalmaznak többfaktoros hitelesítést (SMS-ben, tokennel vagy alkalmazással), mint a cseh (39%) és a magyar (38%) kollégáik. Ennél is nagyobb arányban használnak Magyarországon titkosított kapcsolatot, például VPN-t (60%). A lengyeleknél és a cseheknél valamivel kisebb, de közel azonos ez az arány.