Ausztráliában bionikus szemekkel láttak el egy kisebb birkanyájat, és három hónapon keresztül vizsgálták az állatokat, illetve a műtéti úton a retinájuk mögé ültetett eszközöket (fentebb a Sydney-i Egyetem felvételén). A juhok ezzel egy olyan orvosi kísérletben vettek részt, amelynek célja, hogy a későbbiekben visszaadja a látását a bizonyos típusú vaksággal élő embereknek is – számolt be róla hétfői riportjában a BBC News.
A teszt során arra voltak kíváncsiak, hogy a szóban forgó eszköz, a Phoenix99 Bionic Eye nem okoz-e káros fizikai reakciókat, és a program állítólag sikeresnekbizonyult, a bionikus szemet jól tolerálták az állatok. Ennek eredményeként a projektet gondozó egyetemi kutatók azzal kapcsolatban is benyújtották a kérelmüket, hogy megkezdhessék a humán alanyokon végzett vizsgálatokat.
A Phoenix 99 a szem hátsó részén található fényérzékeny sejtek (a retina) stimulálásával működik: vezeték nélkül csatlakozik egy szemüvegre erősített kis kamerához, amelynek képét elektromos üzenetekké alakítja. Ezeket a látóideg továbbítja az agyba, amely aztán feldolgozza az információt. A folyamat a leírás szerint képes kizárni a hibás retinasejteket, és a még működőképes cellákat ingerli.
Egyelőre drága és nehezen hozzáférhető
A BBC cikke felidézi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint legalább 2,2 milliárd ember szenved valamilyen látáskárosodásban világszerte, ami az enyhe tünetektől a teljes vakságig terjed. A bionikus látásjavító rendszerek használata ugyan még gyerekcipőben jár, de a technológia gyors fejlődésével az ágazat 2028-as forgalmát már jóval 400 millió dollár fölé teszik.
A WHO adatai alapján a fejlesztéseknek gazdasági jelentősége is van, hiszen a látáskárosodásnak mérhető hatásai vannak a termelékenység csökkenésére: ezt a világszervezet aktuálisan évi 25 milliárd dollárra teszi. A technológiától akkor is forradalmi változásokat várnak a szemészetben a diagnózistól a páciensek ellátásáig, ha egyelőre még nem kiforrott és meglehetősen drága.
Az amerikai Second Sight hasonló elven működő eszközét, az Argus II-t például valamivel több mint 350-en használták. A legelső változatot 11 évvel ezelőtt kapta meg az első ember, de az üzletileg sikertelen Argus II ára is még bőven a több százezer dolláros tarományban mozgott, vagyis nem kifejezetten a tömegeket célozta. A piac fontosabb szereplői között említik a francia Pixium Visiont (Prima) és az ugyncsak ausztrál Bionic Vision Technologiest (Bionic Eye System).
Más alkalmazások is ugyanilyen fontosak
Visszatérve a juhokhoz, a tudósok szerint nem tapasztaltak váratlan reakciókat a Phoenix 99 eszközt körülvevő szövetekben, és az implantátumok várhatóan hosszú évekig a helyükön maradhatnak. A bionikus szemek egyébként még messze nem működnek tökéletesen, legalábbis a normál emberi látással összehasonlítva, de a szakemberek szerint itt is olyan szintű és ütemű fejlődésre lehet számítani, mint mondjuk a 70-es évek közepén megalkotott digitális kamerák esetében.
Érdemes megjegyezni, hogy a bionikus szemek fejlesztése mellett a technológiai alkalmazások fő csapása a látáskárosodás megelőzése és kezelése: a BBC által megszólaltatott szakértők szerint az egyre fejlettebb diagnosztikai módszereknek ennél sokkal kiemelkedőbb rövid távú hatásai lesznek, legyen szó a képalkotó módszerekről vagy az információ hatékony megosztásáról.
Emellett kiemelik azokat a készségeket is, amelyeket a technológiai megoldásokkal támogatott, hozzáférést segítő megodások tesznek lehetővé. Ezek látszólag apró dolgok, mint mondjuk a képernyők tartalmának hang alapú leírása, a kézírás gépi intelligenciára épülő felolvasása, személyek vagy tárgyak azonosítása és vonalkódok leolvasása az okostelefonok kamerájával.
Hosszabb távon ugyanis az ilyen fejlesztések fő előnyei abból adódnak majd, ha integrálják azokat az olyan fogyatékosbarát állami és közösségi rendszerekbe, amelyek például figyelmeztetik a látássérült utasokat a buszok menetrendjére és aktuális helyzetére, kiküszöbölve a buszmegállóban adódó problémákat. A kifinomultabb fejlesztések, mint amilyenek a bionikus szemek, később ezekkel együtt gyakorolhatnak jelentős hatást a látássérültek életére.
A jövőálló digitális megoldások sikere az üzleti értékteremtésben mérhető
Az informatikai fejlesztések gyakran technológiai kérdésként jelennek meg, pedig egy kódsor vagy digitális megoldás önmagában soha nem lehet végcél. A 4D Soft több mint 35 éve ennek szellemében fókuszál a projektek negyedik dimenziójára: az üzleti értékteremtésre.
A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal
Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?