Mára mindannyian megtanultuk: az 5G-nek ezer meg egy előnye van a korábbi mobiltechnológiákhoz képest. De megtanultuk azt is, hogy a nagyobb átviteli sebességnek és az alacsonyabb késleltetésnek ára van. A technológia magasabb frekvenciájú spektrumokat használ, emiatt az 5G-s bázisállomásoknak kisebb a hatókörük, mint a 4G-seké, azaz adott terület lefedéséhez több állomás kell.
Két japán cég kitalálta, hogyan nem lesz városainkból antennarengeteg. Kifejlesztettek egy olyan átlátszó üvegantennát, amit az ablakokra lehet rögzíteni, hogy azok kis bázisállomásként funkcionáljanak. A szolgáltatók pedig megállapodhatnak egymással a közös használatukról, ami tovább csökkentheti a hálózatépítés költségeit.
A megoldást az NTT Docomo és az AGC (Asahi Glass Co.), a világ egyik legnagyobb üvegipari cége találta meg. Kikísérleteztek egy átlátszó vezető anyagot, amit két üvegtábla közé rétegeznek egy olyan, szintén átlátszó gyantával, amelyet korábban is használtak már a laminált szélvédőknél. A módszernek van egy járulékos előnye: mivel üvegréteg védi, nő az antennák tartóssága.
Az átlátszó antennát a meglévő ablaküveg vastagságának megfelelően tudják alakítani, hogy csökkentsék az üvegréteg zavaró hatásait. Ehhez az AGC saját szabadalmaztatott technológiát dolgozott ki.
Majdnem tökéletes
Mint az IEEE Spectrum beszámolójából kiderül, a Waveantenna márkaneven forgalmazott antenna megvalósítása közel tökéletes. Az ablakok belső felületére szerelik, de azt nem sikerült megoldani, hogy az antennából kivezető kábeleket is láthatatlanná tegyék (lásd a fenti fotót). Ezzel együtt állítólag nem feltűnő a berendezés, főleg ha az ablak valamelyik rögzített szélére szerelik fel. Mivel az épületek szerves részévé válik a rádióantenna, egyszerűbb lesz kiválasztani az adott terephez ideális telepítési magasságot is. (Arról sajnos minden beszámoló hallgat, hogy a bázisállomás egyéb hardverelemei hogyan kapcsolódnak az antennához.)
Az AGC jelenlegi antennái az 5G Sub6 sávban (6 GHz alatti frekvenciák) működnek. Működésüket a 3,7 és 4,5 GHz-es sáv frekvenciáira optimalizálták. Bár ez közel sem az ideális 5G-s tartomány, sűrűn lakott területeken mégis nagyon fontos a zavartalan működés szempontjából: az alacsonyabb frekvenciájú rádiójelek ugyanis hatékonyabban tudnak áthatolni a fizikai akadályokon (városokban jellemzően épületeken, falakon).
Az antennákkal már régóta kísérleteznek. A technológiát, amit eredetileg a Toyotával az önvezetés (vagy legalábbis a connected car) támogatására kezdtek fejleszteni, már 2020-ban bemutatták, de a hálózatmegosztást is támogató változattal csak tavaly készültek el. Mint az IEEE Spectrum írja, Japánban a helyszűke miatt is nagyon magasak a hálózatépítés költségei, ezért a mobilszolgáltatók számára kulcskérdés a hálózatmegosztás. A gyártó szerint az üvegantenna segíthet abban, hogy gyorsabban nőjön az 5G-s lefedettség, sőt az infrastruktúra-megosztásnak is új lendületet adhat. Ez az antennatípus új távlatokat nyithat a belső vállalati wifihálózatok és a privát 5G hálózatok előtt is – legalábbis a gyártó reményei szerint.
Az üvegantennának van még egy előnyös tulajdonsága: nemcsak épületeken, hanem például autók szélvédőjén is elhelyezhető. Így egy logisztikai, flottakövető vagy autómegosztó rendszerben kisebb az esélye annak, hogy a járművek jelkimaradás miatt eltűnnek a térképről.
(Nyitókép: egy ablakra szerelt AGC antenna. Forrás: agc.com)
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak