Japánban a Reuters értesülései szerint június 9-én véglegesítik azokat a tervezeteket, amelyek többek között a drónok kereskedemi célú felhasználásának, az önvezető teherjárművek kommercializálásának szabályozásáról, illetve a big data és AI technológiák egészségügyi felhasználásának ösztönzéséről szólnak. A hírügynökség kormányzati forrásai prioritásnak nevezték a jelenleg is igen magas, 83-94 éves születéskor várható élettartam növelését, az ellátási láncok modernizálását, az infrastruktúra fejlesztését és az új pénzügyi technológiák hatékony felhasználását.

Ennek érdekében a japán kormány bizonyos cégek esetében a szabályozás enyhítését tervezi, és olyan tesztkörnyezeteket határozna meg, ahol a vállalatok azonnal nekiláthatnak az innovatív technológiák éles tesztjének, megszabadulva az érvényes előírások alap esetben mindenkire érvényes korlátaitól. Az autonóm járművek közúti tesztjei egyébként már ettől függetlenül is zajlanak: az Új Energetikai és Ipari Technológiai Fejlesztési Szervezet (NEDO) fenti felvételén egy olyan konvoj látható, amelynek tagjai egymástól mindössze néhány méter távolságra haladnak, üzemanyagot spórolva a légellenállás csökkentésével.

Lassan elfogynak a munkavállalók

A mostani ütemezés alapján a drónos kézbesítés már 2020-ra, az önvezető járművekre épülő teherszállítás pedig 2022-re kaphat általánosan is zöld fényt. A drónok és az autonóm járművek mielőbbi elterjesztése igen fontosnak tűnik a távol-keleti országban, ahol kezd olyan mértéket ölteni a munkaerőhiány, hogy az már mérhetően visszafogja a vállalatok teljesítményét is. Áprilisban például a Yamato csomagküldő szolgálat, amely Japánban minden második kézbesítésben benne van, bejelentette: csökkenti a kiszállított csomagok mennyiségét, ugyanakkor megemeli az árai is, mert egyszerűen nincs elég embere.

Ez úgy is igaz, hogy Japánban az egyenlőtlenség nem elsősorban gazdagokra és szegényekre osztja fel a társadalmat, hanem a nyereségből tőkét felhalmozó nagyvállalatokra, illetve a folyamatban kifacsart munkavállalókra. Míg az USA-ban a háztartások felső 1 százalékának 4-5-ször akkora bevétele van, mint Japánban a leggazdagabb 1 százaléknak, és az egyenlőtlenségekre igen érzékeny országban az sem ritka, hogy a multicégek vezetői is tömegközlekedéssel járnak dolgozni, addig az Abe Sinzó miniszterelnök nevéhez köthető, a deflációs időszaknak véget vető gazdaságélénkítő program eddig úgy növelte a részvényárfolyamokat és a társaságok nyereségét, hogy abból az emberek még nem sokat profitáltak.

Bár a japán nagyvállalatok elvileg már képesek magasabb fizetéssel megtartani vagy magukhoz csábítani az embereket, esetleg a folyamatok külföldre delegálásával oldják meg a kérdést, a közepes méretű társaságok egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt – ennek egyik nyilvánvaló indikátora, hogy az álláshirdetések között a mamutcégek a piaci súlyuknál sokkal kisebb arányban szerepelnek. A betöltetlen állásokat így a közepes vállalatok automatizálással próbálják meg pótolni – hogy ez pontosan mit jelent, arról május közepén mi is közöltünk egy kisebb összeállítást.

Munkába áll a mesterséges intelligencia

Nem meglepő, hogy a japán kormány egyik célja a munkahelyi körülmények javítása és az egyenlőtlenségek további csökkentése olyan programokkal, mint amilyen a legkevesebbet kereső háztartásoknak biztosított ingyenes iskoláztatás. A munkaerő-problémák kezelése mellett a fintech technológiákat is a gazdasági növekedés egyik kulcsának tartja, de a Reuters szerint Japán eddig lemaradásban van a tengerentúli versenytársakhoz képest az olyan technológiák bevezetésében, amelyek átalakítják a fizetés, a kölcsönzés, a vagyonkezelés vagy a banki befektetések folyamatait.

Az éerdeklődés ennek megfelelően igen erős a japán gazdaságban. A Fukoku Mutual Life Insurance tokiói biztosítótársaság márciusban például több tucat, magas szintű tudással bíró alkalmazottjától vált meg, hogy helyettük az IBM Watson Explorer kognitív technológiája rágja magát keresztül a sok ezer orvosi igazoláson, a kórházi tartózkodás adatain, a műtéteken és általában a biztosítottak kórtörténetén, végül pedig kiszámolja az ügyfeleknek folyósítandó kifizetéseket.