Izlandon 2015 és 2019 között futott az a kormányzati indíttatású kísérlet, amelyben azt vizsgálták, miként hat a dolgozók életminőségére és az általuk elvégzett munka hatékonyságára az, ha heti 40 óráról 35-36 órára csökkentik terhelésüket. A projektről készített összefoglaló jelentést a napokban hozták nyilvánosságra.

Minden IS jobb így

Kezdjük rögtön a végkövetkeztetéssel: a riportot készítő két think tank, az izlandi Association for Sustainability and Democracy (Alda) és az Egyesült Királyságban működő Autonomy szerint a kísérlet minden lehetséges mérőszám alapján sikerként könyvelhető el, ami jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy a világ más tájain is hasonló kezdeményezések induljanak be más kormányzati szervezeteknél. Ez pedig hosszabb távon teljesen átalakíthatja a jelenleg bevett dolognak tekinthető 40 órás munkahetet.

Az öt éven keresztül zajló tesztben az izlandi kormány mellett a fővárost vezető tanács is aktívan részt vett. Előbbi 2500, utóbbi 440 foglalkoztatottját állította át rövidebb munkahétre. Kis országról lévén szó, ez a mennyiség is nagyon jelentős, hiszen az izlandi dolgozók több mint 1 százalékát vonták be a kísérletbe. A 4-5 órával rövidebb munkahétre ugyanazt a bért kapták az emberek, mint a 40 órás ügymenet idején. A projekt széles spektrumban fedett le foglalkozásokat, helyszíneket és foglalkoztatási változatokat. Irodai dolgozók, óvódai alkalmazottak, szociális munkások, ápolók egyaránt lehetőséget kaptak, mint ahogy voltak eddig 9-től 5-ig robotolók és több műszakban foglalkoztatottak is a listán.  

A kiértékelésből az látszik, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy volt, milyen munkát és milyen időpontokban végzett eddig egy alkalmazott, a munkaidő csökkentése minden esetben pozitív erednyekkel járt. Legrosszabb esetben is szinten maradt a produktivitás, de sok esetben még javult is a munkavállalók hatékonysága. Szintén nem lényegtelen elem, hogy ezzel párhuzamosan a stressz csökkenéséről számoltak be a résztvevők, javultak az életminőséggel kapcsolatos visszajelzések, illetve könnyebben összeegyeztethetővé vált a munka és a magánélet. 

A pilot programnak máris megvannak a kézzel fogható eredményei az országban. Az izlandi szakszervezeteknek ugyanis erre alapozva sikerült olyan megállapodásokat kötni a munkáltatókkal, amelyek állandósítják a rövidített munkavégzést. A több tízezer embert érintő változásoknak köszönhetően immár az izlandi munkaerő 86 százaléka így dolgozik, vagy legalább meg van a joga hozzá, hogy rövidített munkahétre váltson.

Máshol sem volt máshogy

Bár időtartamában és kiterjedtségében is kiemelkedik az izlandi kísérlet, a rövidebb munkahét hatásait már számtalan helyen vizsgálták. Ezek elsöprő többsége pedig ugyanolyan pozitív kicsengésű volt, mint a szigetország projektje.

Mi is beszámoltunk például a Microsoft japán leányvállalatánál 2019-ben végzett kísérletről, amelynek során egy hónapig minden pénteket "elengedtek" a dolgozóknak. Az iroda termelékenysége 40 százalékkal javult, miközben a nyomtatott oldalak száma 59 százalékkal (!) csökkent. A villamosenergia-számla lényegében időarányosan lett kisebb (23 százalék). 

Szintén Japánhoz, de már a kormányzathoz köthető az a friss kezdeményezés, amely arra ösztönzi a cégeket, hogy álljanak át négynapos munkahétre. A kormány arra számít, hogy nagyban is érvényesülnek majd azok a pozitív hatások, melyeket a lokális kísérleteknél tapasztaltak: ha az embernek több a szabadideje, a munkaidejében kreatívabb és produktívabb.

Azt általában a téma kritikusai is elfogadják, hogy a négynapos munkahét motiváltabbá teszi az alkalmazottakat. Arra azonban szerintük nincs garancia, hogy emiatt olyan mértékben javul a termelékenység, hogy az ellensúlyozza a kieső 5. munkanapot. A japán alkalmazottak körében pedig felmerült az a félelem, hogy így kevesebbet fognak keresni.