A Facebook alapító vezérigazgatója, Mark Zuckerberg jó fél évvel ezelőtt, feleségével közösen hozta létre a The Chan Zuckerberg Initiative nevű kezdeményezését, amelynek célja a bejelentés szerint a földrajzi egyenlőtlenségek felszámolásán, illetve orvostudományi, gazdasági vagy kommunikációs akadályok áthidalása. A felajánlás Zuckerberg Facebook-részvényeinek 99 százalékáról szólt, 45 milliárd dollárnyi részvényről szólt, ami eddig a legmagasabb, ilyen célra felajánlott összeg volt.
Az alapítványként hivatkozott szervezet valójában nem alapítvány, hanem a magyar kft-hez közel álló LLC, ami egyrészt Zuckerberg irányítási jogkörében, másrészt a szervezet tevékenységében is sokkal tágabb mozgásteret biztosít – ebbe a klasszikus jótékonysági alapítványokkal szemben beleférnek például a politikai adományok, a lobbitevékenység vagy az üzleti befektetés és a profittermelés is.
Erre hivatkozva a tengerentúli és a hazai kommentárok is sértődötten állapították meg, hogy szó sincs filantróp indíttatásról, mivel a Facebook-milliárdos nem feltételek nélkül ajánlotta fel majdnem teljes vagyonát a nagyívű elképzelések megvalósítására. Megszületett a filantrokapitalista elnevezés, amelyet a nyereségtermelés és az adakozás közti átmenetként ravasz marketingtrükknek állítanak be – a lábjegyzetben ismerve csak el, hogy a dolognak azért inkább a jó oldala a hangsúlyos, összehasonlítva mondjuk a hagyományos kapitalista felfogással.
A legtehetségesebb 1 százalékot keresik
A The Chan Zuckerberg Initiative csütörtökön számolt be első jelentősebb költéséről: a szervezet második körös tőkebefektetésként 24 millió dollárral szállt be az Andela nevű startup vállalkozásba. A két éve működő Andela a hivatalos megfogalmazás szerint "a cégalapítók és technológiai vezetőik következő generációját képzi a jövő nagyszerű afrikai vállakozásaihoz". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tehetséges kenyai és nigériai diákokat oktat programozásra olyan partnerek közreműködésével, mint a Microsoft, az IBM vagy a Google, nem beszélve a csatlakozó startup cégekről.
A projekt működése Jeremy Johnson vezérigazgató szerint egyszerűen összefoglalható: a szoftverfejlesztők iránt az egész világon, így az Egyesült Államokban is folyamtosan növekszik a kereslet, amit kétféleképpen próbálnak orvosolni: rövid, intenzív képzési programokat szerveznek, ahol a néhány hónapos oktatás több tízezer dollárba kerül, vagy egyszerűen kiszervezik a feladatokat Kelet-Európába, Indiába és más helyekre. Ugyanakkor Afrikában is rengeteg tehetséges ember van, akiknek egyszerűen nincs rá lehetőségük, hogy programozó legyen belőlük.
Az Andela jelenlegi működési körében, így például Nigériában, a szülők a tehetséges gyerekekből orvost, mérnököt és hasonló biztos egzisztenciákat próbálnak faragni, a programozás azonban egyelőre nincs a lehetőségek között. Itt jön a képbe a non-profit alapon működő Andela, amely négy éves oktatás keretében globálisan is piacképes programozókat képez: a résztvevők a fél éves alapozás után három és fél évet töltenek valamelyik amerikai technológiai vállalat teljes munkaidős gyakornoki rendszerében.
Nagyságrendet lépnének minőségromlás nélkül
A kezdeményezéshez csatlakozó cégek fizetnek az Andelának, amely ezekre a forrásokra építve a helyi átlagfizetésekhez képest kiemelkedő ösztöndíjat képes biztosítani a tanulóknak. A képzést eddig 200 fiatal végezte el sikeresen, akiket 40 ezer jelentkező közül választottak ki. A Facebook 24 millió dolláros befektetésével az Andela most a Lagoszban és Nairobiban működő központok mellett az év végéig egy harmadikat is megnyithat egy újabb, addig meg nem nevezett afrikai országban.
A felmérések szerint már a USA-ban élő programozók több mint 40 százaléka dolgozik teljesen vagy részben otthonról, ebből a szempontból a munkakultúra változása visszafordíthatatlan. Az Andela is ezt a trendet próbálja meglovagolni, különös figyelmet fordítva azokra a kommunikációs nehézségekre, amelyekkel az afrikai szakembereknek az első időkben meg kell küzdeniük az amerikai anyacégekkel folytatott közös munka során.
Az Andela vezetője szerint a Facebook támogatásával a világ leginkább szem előtt lévő szoftverfejlesztőjét nyerték meg maguknak. A legnagyobb kihívást a közeljövőben az jelenti majd a szervezet számára, hogy bizonyítsák, a képzésükből kikerülő munkaerő magas minősége a gyorsan növekvő létszám ellenére sem kezd romlani.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?