2017 óta az Észak-Koreával kapcsolatban álló hekkercsoportok legalább 721 millió dollár értékben loptak el kriptoeszközöket Japánból, ami ebben az időszakban globális bevételük 30 százalékát tehette ki – derül ki a blokkláncalapú ranzakciók elemzésével foglalkozó Elliptic adataiból. A Nikkei Asia megbízásából késztett tanulmány a lap szerint az első olyan anyag, amelyben az általuk okozott pénzügyi veszteségeket régiónként vagy országonként is lebontották.

Összehasonlításképpen, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ápriliban közzétett jelentése alapján Észak-Korea 2022-ben 600 millió és 1 milliárd dollár közötti értékben lopott el kriptovalutát, amit az Elliptic most 640 millió dollárra becsült. A Nikkei beszámolója szerint azonban a Phenjanhoz köthető kibertámadások zsarolóprogramokat és hekkelést is alkalmaznak, az Elliptic elemzésében pedig többnyire az utóbbiak, vagyis a kriptovaluta-tőzsdékről való közvetlen lopások szerepelnek.

Észak-Koreának elsősorban rakétaprogramja finanszírozásához van szüksége az így szerzett devizára, amivel már Ázsia biztonságát veszélyeztetheti. A G7-es országok pénzügyminiszterei és jegybanki elnökei nemrég fogadtak el közös nyilatkozatot, amelyben az állami szereplők tiltott tevékenységeiből fakadó, növekvő fenyegetésről beszélnek, a fenti adatok pedig ismét arra mutatnak, hogy határokon átnyúló együttműködés a kriptovaluta-iparban is kritikus fontosságú lenne.

Többet nyúlnak le, mint amennyit termelnek

Az Elliptic szerint Észak-Korea összesen 2,3 milliárd dollár értékű kriptovalutát lopott össze magának a 2017-2022-es időszakban, a károsultak listáján Japánt Vietnám (540 millió dollár), az Egyesült Államok (497 millió dollár) és Hongkong (281 millió dollár) követi. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) adatai alapján az onnan szerzett 721 millió dollár majdnem kilencszer több, mint amekkora a teljes észak-koreai export lehetett 2021-ben.

A hekkerek elsősorban olyan piacokat vesznek célba, ahol a kriptovaluta-piacok gyorsan bővülnek. A Nikkei szerint igaz, hogy a fizetési szolgáltatásokról szóló törvényeket már sok helyen erősítették, de reagálni kell az olyan új technológiákra is, mint amilyen a decentralizált finanszírozás (DeFi), és támogatniuk kell a kriptotőzsdék üzemeltetőit is azok kezelésében, emellett több információt kellene megosztani a köz- és magánszektor, illetve az egyes országok ipari szövetségei között.