Az alkalmazottak munkáját átvevő MI-ügynökök erőltetett ütemű bevezetése nemcsak a különféle biztonsági és minőségi aggályok miatt lehet problémás, vagy éppen az olyan ellentmondásos helyzetek miatt, amikor a dolgozók lényegében feladatul kapják a saját munkahelyüket megszüntető ágensek betanítását. Az Axios rövid összeállítása alapján az új trend költségei is meglehetősen véleményesen alakulnak, egészen odáig, hogy egyes vállalatoknál a hihetetlen mennyiségű lekérdezés már többe kerül, mint amennyit ugyanilyen összefüggésben az emberi alkalmazottaknak kellene kifizetni.
A mesterséges intelligencia egyik legnépszerűbb munkacélú alkalmazása a kódok generálása, amit a gépi rendszerek sokkal gyorsabb tempóban végeznek el az emberekhez képest, egy-egy mérnök ráadásul több MI-ügynököt is futtathat egymással párhuzamosan. Bár az új technológia a hatékonyságot sem feltétlenül növeli az elvárt mértékben, mivel extra feladatot jelent például az általuk létrehozott kódok áttekintése és tisztítása, a felhasználás-alapú fizetési modellekben a tokenek gyorsan összeadódnak, és a cikkben idézett vezetők szerint messze meghaladhatják az alkalmazottak költségeit.
Így nem biztos, hogy működni fog a dolog
Ez a probléma két okból is inkább erősödni fog, mint enyhülni. A mesterséges intelligencia használatára irányuló törekvések nagy része felülről érkezik, és már újkeletű kifejezés (tokenmaxxing) is létezik az MI-technológia visszaélésszerűen intenzív használatára, vagyis arra a jelenségre, amikor az alkalmazottak között valóságos verseny alakul ki az MI-túlhasználatban. A New York Times-nak nyilatkozó stockholmi szoftvermérnök arról beszél, hogy valószínűleg a havi fizetését meghaladó költséget termel a Claude Code használatával, az Ubernél pedig állítólag máris elköltötték a 2026-ra szóló MI-keretet.
A helyzet maguknál az MI-fejlesztőknél is ilyen, sőt még ilyenebb, mivel a Claude-ot fejlesztő Anthropic saját közlése szerint saját kódjának közel 100 százalékát mesterséges intelligenciával generálja, a Meta alkalmazottainak teljesítményértékelése pedig részben már arra épül, hogy milyen mértékben használják az MI-t a munkájuk során. Az Nvidia vezérigazgatója közben azt javasolta, hogy a szoftvermérnökök az alapfizetésük felének megfelelő értékben kapjanak MI-tokeneket, ami szerinte toborzási eszköznek is megfelelő lenne, bár ezt a fajta lelkesedését innen nézve már nem feltétlenül könnyű követni.
A döntéshozók kísérletei így elsősorban az MI-szolgáltatók számára teremtenek újabb bevételi forrásokat, miközben előbb-utóbb még a legnagyobb IT-költségvetéssel rendelkező vállalatoknak is fel kell(ene) tudniuk mutatni valamilyen egyértelmű megtérülést az ilyen MI-kiadások tekintetében, legyen szó a termelékenység növekedéséről vagy más metrikákról. Az MI-fejlesztők áremeléseivel párhuzamosan azonban az új technológiára fordított kiadások könnyen válhatnak rugalmas kötelezettségből olyan (legkevésbé sem rugalmas) kötelezettséggé, ami rámutat az emberi munka gazdaságosságára.
A jövőálló digitális megoldások sikere az üzleti értékteremtésben mérhető
Az informatikai fejlesztések gyakran technológiai kérdésként jelennek meg, pedig egy kódsor vagy digitális megoldás önmagában soha nem lehet végcél. A 4D Soft több mint 35 éve ennek szellemében fókuszál a projektek negyedik dimenziójára: az üzleti értékteremtésre.
A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal
Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?