Az Európai Unió jogalkotói hétfőn hallgatják meg tizenegy globális nagyvállalat – köztük a Google, az Amazon és a Facebook – képviselőit azokról a külön megállapodásokról, amelyek az EU-ban igen kedvező adózási feltételeket biztosítanak nekik a megfelelő tagországok saját szabályozásán keresztül. Egy korábbi, hasonló témájú júniusi meghallgatás az érintett cégek passzivitása miatt már meghiusult, ezúttal azonban a tizenhárom megkeresésből tizenegy társaság jelezte együttműködési szándékát. A Wal-Mart nem kíván élni a lehetőséggel, a Fiat Chrysler pedig nem is reagált a szervezet levelére.

A korábbinál kedvezőbb reakció persze annak is köszönhető, hogy az elutasítás egyre kevésbé tűnik kifizetődő politikának. A Fiat és a Starbucks egy október végi döntés értelmében nagyjából 30-30 millió eurónyi adótartozást lesz kénytelen befizetni a közös kasszába. Az októberi után decemberben egy újabb döntés is várható, amely többek között az Apple és az Amazon gyakorlatát érinti majd, így sokba kerülhet, ha a meghívott cégek képviselői nem védik meg álláspontjukat az európai testületek előtt.

Előveszik a tiltott állami támogatásokat

Az uniós szabályozók, így a most ülésező adóügyi bizottság is arra kíváncsiak, hogy az egyes kormányokkal kötött alkuk milyen (nevezzük így) adóoptimalizációs gyakorlatokat eredményeznek az EU területén. Az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager szerint a múlt hónapban határozott üzenetet küldtek a nemzeti kormányoknak, hogy az adótörvényeket nem használhatják a multik amúgy illegálisnak számító állami támogatására.

Vestager a hét elején közölte, hogy az uniós hatóságok ebben a vonatkozásban már most is több mint háromszáz esetet vizsgálnak, és akkor sem lesznek szívbajosak, ha még több aktát kell megnyitniuk. Ugyanakkor az eseti bizottság tagjai nem győzik hangsúlyozni, hogy most elsősorban a társaságok álláspontjára kíváncsiak a nagyvállalati adópolitika aktuális kérdéseivel kapcsolatban.

Az EU-s vizsgálatok tavaly óta szaporodnak, miután a LuxLeaks néven elhíresült botrányban napvilágra került, hogy bizonyos nemzetközi cégek külön alkukat kötöttek Luxemburggal, amelyek értelmében akár egy százalékos társasági adóval is üzletelhettek az Unióban. Hasonló esetekre azóta máshol, például Hollandiában is fény derült, és az sem újdonság, hogy a Google, a Facebook, a Twitter, az IBM, az Oracle vagy a Microsoft is kihasználja az ír trükknek nevezett adózási kiskaput.

A LuxLeaks egyik látványos következménye, hogy az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, a korábbi luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter Jean-Claude Juncker kénytelen volt élére állni az adóharmonizációt célzó törekvéseknek.