A digitális készségek ma már szinte iparágtól független alapkövetelménynek számítanak, ezt ezt Európa legnagyobb részén nem tükrözi sem az oktatáspolitika, sem az iskolák felszereltsége, sem pedig a tanárok felkészültsége – derül ki a Fujitsu nemzetközi felméréséből. A társaság közleménye szerint a digitális írástudás jelenlegi helyzetéről végzett kutatásnak különös jelentőséget ad, hogy a következő állami PISA-felmérés csak 2025-ben esedékes.

A vizsgálat alapján Dánia kivételével minden országban hiányos a digitális írástudás oktatása az iskolákban. Miközben a dán diákok 86 százaléka legalább heti egy alkalommal online együttműködést folytat társaival, addig ugyanez az arány Németországban már csak 12 százalékos. Ennek oka a Fujitsu megállapítása szerint főleg a tanári támogatás hiánya, amennyiben a pedagógusok nem érzékelik a digitális eszközök használatának sürgős igényét az iskolákban.

Összehasonlításképpen: Dániában a tanárok 64 százaléka fogadja el teljes mértékben a digitális média tantermi használatát, szemben a Németországban mért 9 százalékkal. Emiatt a diákok többsége csak az iskolán kívül szerez digitális kompetenciát, nagy a különbség azok iskolán belüli és iskolán kívüli használata között. Ha mégis helyet kap a digitális média a tanteremben, az főként kisebb kutatási projektek vagy internetes információkeresés céljából fordul elő.

A digitális bennszülötteket is tanítani kellene

Az olyan fontos digitális készségekkel is, mint amilyen az online együttműködés, csak az oktatási intézmények kis része foglalkozik, és a tudatos internethasználattal kapcsolatban is csak az Egyesült Királyság rendelkezik célzott programmal. Az oktatás eszközellátottsága és digitális szolgáltatásai terén is sokan tapasztalnak hiányosságokat, a portugál vagy német iskolaigazgatóknak például 30 százaléka tartja megfelelőnek az iskolájában elérhető kapcsolatok sebességet.

A németek szerint egyébként a tanárok sem képesek eredményesen oktatni a digitális média használatát. A tanulmányban idézett szakértő szerint az európai oktatási rendszerben a számítógépes írástudást fejlesztő kezdeményezések többsége a számítógéphasználatra összpontosít, és nem terjed ki a munkahelyeken használt médiára, nem biztosít a diákoknak interaktív, együttműködő és személyre szabott tantermi környezetet a tartalomkészítés gyakorlásához.

A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy jelenleg sem a diákok, sem a munkáltatók nem bíznak a végzősök digitális képességeiben. Bár a digitális média kommunikációs és együttműködési célú használata terén nagyobb az önbizalmuk, a problémamegoldás és a tartalomkészítés terén bizonytalanabbak. A munkáltatók Európa-szerte úgy látják, hogy a kezdő pályázók az alapvető digitális készségeknek is híján vannak, nem tudnak prezentálni vagy irodai szoftvereket használni.

Egy másik fontos szempont, hogy a tudásuk ebből eredően az adatvédelemben is hiányos: a Fujitsu kutatása alapján a vállalatok több mint 50 százaléka találja úgy, hogy a frissen végzettek nem rendelkeznek megfelelő tudással ezen a területen. Bár az új generáció tagjairól digitális bennszülöttként beszélünk, a felmérés szerint formálisabb digitális oktatásra lenne szükség, hogy a végzősök tényleg magállják a helyüket a munkahelyen és a digitális társadalomban.