Bármelyik pillanatban megérkezhet az Intel SDSi (Software Defined Silicon) Xeonja (az Intel processzorkoncepciójával korábban is foglalkoztunk), ám egy kis startup, az EdgeQ azonban ellophatja előle a show-t. Továbbgondolva az SDSi koncepcióját ún. "base station-on-a-chip" termékkel jön ki, amit ráadásul használatalapú modellben kínálna.

A 2018-ba, Kaliforniában indított cég, amely eddig csupán 51 millió dollár kockázati tőkét kapott, nem teljesen független a félvezetőipar nagy szereplőitől: alapítói ugyanis az Inteltől és a Qualcommtól érkeztek. A cégvezető, Vinay Ravuri mögött például ötévnyi Qualcomm-alelnökösködés van. A termékfejlesztésért pedig Adil Kidwai felel, aki több mint 14 évet húzott le mérnöki területen az Intelnél, és pont olyan temékek (4G/5G, mesterséges intelligencia) fejlesztéséért felelt, amikhez az EdgeQ új megközelítést keres.

A startup a múlt héten jelentette be egy 4G+5G-s kiscellát (small cell) és egy OpenRAN PCIe gyorsítókártyát, melyek tesztelését már megkezdte a távközlési szolgáltatókkal és a berendezésgyártókkal. (A szolgáltatók például small cell eszközökkel oldhatják meg, hogy a sűrűn lakott területeken is megfelelő legyen az átviteli sebesség és sávszélesség.) Mindkét eszköz voltaképpen software defined SoC, ami rugalmasan konfigurálható az egyéni körülményekhez. Adil Kidwai azt mondta a The Registernek, hogy a lényeget tartalmazó RISC-V-alapú csipek az év végéig megjelennek a tömeggyártású kiscellákban és gyorsítókban.

Már az is nagy fegyvertény, hogy az EdgeQ egyetlen csipre tudta sűríteni a 4G+5G-t, de talán még izgalmasabb az értékesítési modell: a termékeket szoftveresen definiált lapkaként értékesítenék. Az ügyfél teljes tudású csipet kap, de fizetnie csak a használt funkciókért kell. Ezeket a funkciókat távolról, a Tesla által kétes hírűvé tett over-the-air frissítéssel lehet majd ki-be kapcsolgatni az ügyfél igényének megfelelően.

A lehetőségekhez igazítható az átállás

Az EdgeQ azzal próbálja a modellt eladni, hogy a 4G-5G átállás így jóval olcsóbb lesz. Nem kell egyszerre megvenni mindent (olyant is, amire nincs szükség), hanem szét lehet húzni az átállást azzal, hogy időben eltolva kapcsoltat be az ügyfél újabb és újabb 5G-s funkciókat, mondta Kidwai a brit lapnak. Például az informatikai vezető először csak az alapvető csatlakozási funkciókért fizet, majd jöhetnek a fejlettebb lehetőségek az étlapról: hálózatszeletelés (network slicing), helymeghatározás, ultraalacsony késleltetés stb. Akkor sem kell új berendezést venni az adott ügyfélnek, ha nagyobb átviteli teljesítményt, sávszélességet, vagy éppen a 2×2 antenna helyett 4×4-et akarna.

A 4G-kapcsolatra is épp ezért, a fokozatos átállás követelményei miatt készítették fel a csipjüket. Kidwai szerint megoldásuk jelenleg egyedülálló a világon, ami segít megőrizni a meglévő beruházások értékét, és eközben a régebbi technológiát lépésről lépésre ki lehet vezetni.

Az EdgeQ kiscellája 2,2 Gbit/s sebességet kínál, ami nagyjából tízszerese a 4G-s kiscellákénak, de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően még az idén elérhetik az 5 Gbit/s tempót. A termékfejlesztési vezetőnek még az energiahatékonyságra is volt egy nagy mondása: a csipjük harmadannyi energiát fogyaszt, mint a legközelebbi versenytársa.

Ha mindez tetszetős, akkor már csak egy dologgal kell megbarátkoznia a finnyásabb orrú informatikai vezetőnek: ismét le kell mondania egy eszköz, mégpedig egy kulcsfontosságú eszköz felügyeletéről.