A civil jogvédő szervezet egy friss jelentése a "megfigyelési kapitalizmus" működését próbálja bemutatni, ráirányítva a figyelmet, hogy mindenki kamatostul megfizeti a sokszor valóban hasznos és ingyenes online szolgáltatások árát.
Hirdetés
 

Az Amnesty International tegnap közzétett jelentésének középpontjában technológiai óriásvállalatok "megfigyelési kapitalizmusnak" nevezett rendszere áll, amely már az anyag alcíme szerint is veszélyt jelent az emberi jogok érvényesülésére. A jogvédő szervezet ebben elég egyértelmű megfogalmazásokkal támadja a Google vagy a Facebook gyakorlatait, amelyekre álláspontja szerint nem csak jellemző a részletekbe menő vájkálás a felhasználók személyes adatai között, de egyenesen arra épül a szóban forgó társaságok működése.

Az Amnesty úgy látja, hogy az adatok tömeges begyűjtése és elsősorban hirdetési szolgáltatásokon keresztül való pénzzé tétele mára az internet általános üzleti modelljévé vált. Bár a szolgáltatók hevesen tiltakoznak a kifejezés ellen, az adatok folyamatos gyűjtése és elemzése már az értelmező szótár szerint is kimeríti a megfigyelés fogalmát, amit tovább erősít, hogy a felhasználók tulajdonképpen ezzel fizetnek a látszólag ingyenes, valójában azonban az adataikért cserébe igénybe vehető online szolgáltatásokért.

A Google-nek és a Facebooknak megvan rá a lehetősége, hogy felhasználóiról nagy tömegű és nagyon részletes információt gyűjtsön, esetenként pedig az a megállapítás sem életszerűtlen, hogy a cégek többet tudnak az ügyfeleikről, mint amennyit azok saját magukról. Nem csak elemzik ugyanis a viselkedésüket, hanem az elemzések alapján egyre hatékonyabb predikciókat is képesek felállítani szokásaikkal vagy viselkedésükkel kapcsolatban – éppen ez teszi hatékonnyá és jövedelmezővé a hirdetési üzletüket.

Az önszabályozás csak egy hamis mítosz

A civil szervezet jelentése megállapítja, hogy a Big Tech néven emlegetett technológiai multik, vagyis a Facebook, az Amazon, az Apple, a Microsoft és az Alphabet-Google közül a fenti üzleti gyakorlatot bizonyos fokig az Amazon és a Microsoft is adaptálta. Ennek jelentősége abban áll, hogy a két vállalat a cloud infrastruktúra-szolgáltatások globális piacvezetője, míg az Amazon az e-kereskedelmi piacot is dominálja. A jelentés ugyanakkor felhívja rá a figyelmet, hogy a nagy márkák mellett nagy csomó más vállalat is része az adatbrókerek és ad-tech cégek egyre terebélyesebb hálózatának.

A folyamat vége természetesen nem más, mint hogy a szóban forgó információt áruba bocsátják mindazoknak, akik a fogyasztók egy jól meghatározott csoportját akarják megcélozni online hirdetéseikkel. A beszámoló ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a technológiai óriásvállalatok ereje és befolyása lehetetlenné teszi, hogy a kormányzatok vagy szabályozó szervezetek érdemben elszámoltassák őket – ugyanakkor az önszabályozás korszakának közelgő végét is jósolja ezen a területen, tekintve a techcégek működésére összpontosuló egyre nagyobb figyelmet.

Az Amnesty riportjáról beszámoló Business Insider a Facebook válaszát is idézi, amely nem meglepő módon teljes ellentétben áll a jogvédő szervezet állításaival. Eszerint a közösségi szolgáltató úgy teremt lehetőséget világszerte az emberek egymással való kapcsolatba lépésére, hogy eközben megvédi a magánélethez fűződő jogaikat. A közlemény rámutat, hogy maga az Amnesty International is futtat hirdetéseket a Facebookon, máskülönben pedig a szervezet üzleti modellje nagyban hasonlít a Facebookéra: megpróbálja elérni a potenciális támogatókat, pénzt szerez tőlük, a támogatást pedig küldetésének előmozdítására fordítja.

A 60 oldalas jelentés teljes egészében ezen a hivatkozáson olvasható, benne a kormányzatok és a piaci cégek számára megfogalmazott ajánlásokkal. Ezek között persze nem sok újdonság akad mindazokhoz a megszólalásokhoz képest, amelyekkel az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk: tavaly áprilisban például a virtuális valóság atyjaként is emlegetett Jaron Lanier előadását idéztük, amelynek nagyon hasonló logikája szerint az ingyenesség kultúrája fogja tönkretenni az internetet, ahogy a rendszereket használó ügyfelek és szervezetek a kezdetben elfogadható modellt szépen átalakították a manapság működő viselkedésmódosító eszközökké.

Közösség & HR

Le kell-e mondani a távmunkázóknak a céges karrierről?

Ha valaki nem szeretne élete végéig a céges hierarchia alján maradni, nehéz helyzetben lesz, ha a távmunkát választja – vélik egyes szervezetfejlesztési szakértők.
 
A biztonság kiszervezéséhez komoly bizalmi tőke kell, ami lassan épül fel, de tartósabb is, mint a betyárbecsület.

a melléklet támogatója a Euro One

Hirdetés

Így érdemes kialakítani a biztonságfelügyeletet

A jó példákért nem kell messze menni. Az alábbiakban csupa magyarországi bevált gyakorlat következik.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.