Kiemelkedő teljesítményt ért el csapatával Chad Bouton professzor, aki a Northwell Health által működtetett Feinstein Bioelektronikai Orvostudományi Intézetben vezeti azt a klinikai kutatási projektet, amely gerincsérülést szenvedett embereknek igyekszik újra visszaadni a mozgás és érzékelés jelentette szabadságot.

A szóban forgó kísérlet alanya egy New York-i férfi, akinek egy három évvel ezelőtt elszenvedett balesetben két nyaki csigolyája is megsérült, ami miatt nyaktól lefele gyakorlatilag teljesen lebénult. A 2021 őszén indult munka első fázisában a kutatócsoport hónapokat töltött azzal, hogy MRI-vizsgálatokkal feltérképezze az önkéntes páciens agyát. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy pontosan behatárolják azokat az agyi területeket, amelyek a kar mozgatásáért és a kéz tapintásérzékeléséért felelősek.

Végül négy hónappal ezelőtt egy nagyon bonyolult, 15 órás sebészeti beavatkozás során mikrocsipeket ültettek a beteg agyába. Érdekesség, hogy a műtét egyes szakaszaiban a páciens magánál is volt, mivel szükség volt a visszajelzéseire ahhoz, hogy az orvosok a lehető legpontosabban helyezzék el az implantátumot.

A belső egységet külső kivezető modulok teszik elérhetővé. A sérült fejére helyezett csatlakozásokat egy külső számítógéphez kapcsolva elérhetővé válnak azok a csapat által kifejlesztett mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok, amelyek értelmezik az agyban megfogant gondolatokat, majd azokat képesek cselekvéssé alakítani. A kutatók által "gondolatvezérelt terápiának" hívott módszer alapját tehát a páciens szándéka jelenti. Ha arra gondol, hogy fel akarja emelni a kezét, az implantátum érzékeli az ezt a folyamatot kísérő agyi impulzusokat, amit aztán a számítógép lefordít mozgási utasításokra, amelyeket a beteg testén elhelyezett elektródák közvetítenek az izmok felé.
 

Bár a rendszer meglehetősen durva invazív beavatkozást igényel, a páciens a fenti videó tanúsága szerint valószínűleg nem bánta meg, hogy jelentkezett a programra. A bioelektronikai technológiának köszönhetően ugyanis újra képes volt mozgatni a karját, sőt nővére érintését is érezte kézfején. És ami talán ennél is fontosabb: az emberi test öngyógyuló képességének és a folyamatos trenírozásnak köszönhetően immár stimulálás nélkül is képes korlátozott mértékben érezni, mozgatni saját karját.

Máshol is próbálkoznak

Az Amerikában zajló kísérletekhez sok szempontból hasonló munka folyik Európában is. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a genfi Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) szakemberei a páciens agya és a gerinccsatorna alsó részében található idegek között egy baleset miatt részlegesen elvágott kapcsolatot egy speciális agy-gerinc interfész bevetésével teremtették újra.