A kínai vállalatok az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalmai egyre gyorsuló ütemben szaporodnak: míg 2008-ban nagyjából 1200 új kérelmet adtak be, addig tavaly, 2017-ben már 11.200 oltalmat csaptak hozzá a korábbiakhoz, vagyis az elmúlt tíz évben átlagosan évi ezer szabadalommal növelték a tempót. Ma már elmondható, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának államilag ösztönzött innovációs stratégiája szemmel látható eredményeket hoz, és Kína tényleg kezdi kinőni a "világ gyárának" hagyományos szerepét.

Hosszú évek óta alapvetésnek számít, hogy a gyártókapacitásra épülő, az ország elmúlt évtizedeit meghatározó növekedés nem tartható fenn örökké, ezért Kínának fel kell futtatnia saját innovációs képességeit, ha meg akarja őrizni és erősíteni akarja vezető szerepét. Mindez pedig nem korlátozódhat a technológia- és termékfejlesztésre, hanem a szabályozási környezet változását és az új üzleti modellek meghonosítását is jelenti – ez utóbbira példa a kínai internetes birodalmak felfutása, amelyek ma már a világ legértékesebb márkái között vannak.

A félelmetes gyártóipar természetesen alapot jelent az innovációnak. Érdemes egyrészt figyelembe venni a gyártás mellet a fejlesztés kiszervezésére irányuló trendeket, másrészt a kínai ipar fejlettsége lehetővé teszi az ötletek gyors és nyereséges megvalósítását. A hatékonyág már megvan, és most zajlik az innovációs kvalitások, illetve a kínai márkák globális ismertségének felépítése – a kínai vállalatok ezeken keresztül szereznének erős pozíciókat a nemzetközi piacon, akár az Egyesült Államokban is.

Amerikát célozzák a kínai startupok

Az IFI Claims adatai szerint a kínai szellemi tulajdon egészen pontosan 11.241 darab Amerikában bejegyzett szabadalommal bővült az előző év során, ami 28 százalékkal – vagyis az előző évtized átlagos növekedésénél jóval nagyobb arányban – haladta meg a tavaly előttit. Ezzel a kínaiak már az első öt között vannak, maguk mögé utasítva Tajvant, nem sokkal lemaradva a németek és a dél-koreaiak mögött. Az első helyen most is értelemszerűen az amerikai illetőségű szabadalomtulajdonosok állnak, Japán a második.

A növekedés nem csak a hagyományos piaci szereplőknek, hanem a szaporodó kínai startup cégeknek is köszönhető. A Bloomberg ezzel kapcsolatban egy kínai szabadalmi ügyeket intéző washingtoni jogi irodát idéz, amely szerint az ázsiaiak folyamatosan erősítik versenyképességüket az Egyesült Államokban: az importtevékenység fokozása mellett sorra nyitják a helyi kereskedelmi képviseleteket, hogy az amerikai piacra vigyék termékeiket. Az új szabadalmak száma pedig, ha közvetett módon is, de mindenképpen az innovációs aktivitás indikátora.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete ezzel párhuzamosan azt közölte, hogy Kínában a szellemi tulajdon védelméért felelős hivatalhoz már 2016-ban is 1,3 millió szabadalmi igény érkezett, ami szám szerint több, mint az amerikai, európai, japán és dél-koreai felhozatal összessége. Bár az USA-ban tavaly bejegyzett 320.003 oltalomnak mindig csak 3,5 százaléka ered Kínából, a növekedés üteme így is impresszív, és jelzi a kínai vállalatok fejlődését a high-tech innováció és a globalizáció összefüggésében értelmezett versenyképesség terén.

Ázsia simán lenyomja Európát

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, Kína már azokat a kínai IT-szakembereket csábítaná haza, akik Amerikában mindent megtanultak, és a nekik kínált  magas pozíciókért és jó fizetésért egyre szívesebben térnek vissza a Csendes-óceán túlpartjára. Ennek érdekében komoly állami támogatásokat csatornáznak a leginnovatívabb területeken zajló kutatásokba, mint amlyen a mesterségesintelligencia vagy a gépi tanulás alkalmazása, amivel Kína ma már nem csak az elvándoroltak, hanem a nyugati szakemberek számára is vonzó lehet.

Ide kívánkozik, hogy az európai országok a 2017-es amerikai szabadalmak 15 százalékát jegyzik, ami nem annyira sok, ha a hazai cégek 46 százalékához, vagy akár csak az ázsai vállalatok 31 százalékához hasonlítjuk. Az élmezőnyben egyedül a németek szerepelnek, és az 50 legtöbb szabadalmat bejegyeztető vállalat listáján is csak néhány európai társaságot találunk – közülük a legeredményesebb a lista 18. helyén álló Ericsson, míg a Bosch a 25., a Siemens a 34., a Philips pedig a 38. helyen szerepel.