Harmincöt éves lett a TEAC luxus hangberendezéseket gyártó leányvállalata, az Esoteric. Ebből az alkalomból olyan analóg lemezjátszót dobott piacra, amely a luxusautókkal versenyez – már ami az árát illeti.

Ez önmagában nem lenne különleges, mi mást gyártana egy high end audioberendezésekre szakosodott cég, mit sok-sok analóg cuccot (a zömében digitális felvételi technikával készült bakelit – bocsánat vinyl – lemezhez). Csakhogy az anyavállalat, a TEAC maga volt a digitális hang apostola, ha úgy tetszik az audiovilág Sonyja (ha emlékszik még valaki a betacam szabvány történetére). Bár magát a DAT magnót a Sony találta ki, sikerre a TEAC vitte: TASCAM márkájú professzionális digitális magnói a 90-es években Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendtek a hangmérnökök körében.

De a vállalat mindenben benne volt/van, ami a digitális rögzítéssel kapcsolatos. Gyárt optikai meghajtókat és NAS-okat, MP3-lejátszókat stb. A hajlékony lemez korában pedig az egyik legfontosabb flopigyártónak számított.

E termékek alapján manapság kevesen fogadnának arra, hogy a TEAC megér még hetven évet, és ezt pontosan tükrözi tőzsdei árfolyama is. De azért egy ütős fricskára még futotta az erejéből: hanglejátszója igazi vintage hangzást ígér, és akinek van füle, no meg sok-sok dollárja, meg is hallhatja (feltéve, hogy legalább ugyanennyit elkölt az egyéb komponensekre, erősítőkre, kábelekre, hangsugárzókra, meg az ideális akusztikájú zeneszobára).

A fizika és a fémipar csodája

Tehát mire is kell gyűjtögetni szorgos hangyaként? Egy Grandioso T1-re. Már a névről is egy autó ugrana be, ha nekünk nem a high-end hangcuccoktól izzadna a tenyerünk. Az Esoteric születésnapi lemezjátszójába technikai újdonságok garmadáját zsúfolták.

A lemezjátszót megszabadították minden káros rezgéstől, állítja a gyártó. Nincsenek megnyúló hajtószíjak, egyenetlenül vagy pontatlanul forgó lemeztányér, zavaró hangok az elektromos hajtómotor felől. Az Esoteric ugyanis megtalálta minden lemezjátszó örök problémájára a megoldást: az Esoteric MagneDrive Systemet. Az, hogy a rendszer 18 kg-os tápegysége eleve külön áll (hifistáknak: leválasztották) magától a tányértól és a kartól, ma már egy komolyabb analóg high-end rendszerben alap. A MagneDrive System nagy újdonsága, hogy mágneses indukcióval pörgeti meg a tányért. Szóval úgyanúgy működik, mint a lebegő japán mágnesvasút, a maglev, csak itt nem a soktonnás szerelvények suhannak a vasúti pálya fölött 500 km/h-s sebességgel, hanem 19 kg tömegű fém tányér, amit a mágneses indukció segítségével 4 kg-osra "könnyítenek" a tengely szempontjából. És a sebesség is visszafogottabb: percenként hajszálpontosan 33 1/3 vagy 45 fordulatot tesz meg a tányér.
 

Itt a tervrajz, már csak meg kell építeni...

A lemezjátszót úgy alakították ki, hogy akár három hangkart is fel lehet szerelni. Így lehet válogatni a pop-rockra, a jazzfelvételek lejátszására vagy a klasszikus zenéhez optimalizált karokat, illetve a régi, a kopott vagy az érintetlen lemezekhez készített hangszedőket. (Persze ez kompromisszum, hiszen egy fölösleges elem fölösleges rezgéseket kelthet...)

Ez drága? Na, ne vicceljünk, kérem!

Ez mind nagyszerű, írja a The Register, de a legkevesebb, amit elvárhatunk 74 ezer dollárért. A csúcsberendezésnek ugyanis ez az induló ára, és akkor még jönnek az extrák, a kar, a hangszedő, a kábelek, a házi erőmű az áramingadozás kiküszöbölésére...

Akit érdekel, már rendelheti is, a Grandioso T1 ugyanis ebben a hónapban már forgalomba kerül. A The Registernek több amerikai kereskedő is azt mondta, hogy már rendeltek belőle. Jellemzően egyet – bemutató darabként. "Nincs kétségem afelől, hogy eladható lesz – mondta egyikük –, ez egy kúl lemezjátszó." Az pedig, hogy mennyire drága, csak nézőpont és banki egyenleg kérdése. Egyébként is: ha csak az árát néznénk, olcsó gagyinak hat az Acoustic Signature 200 ezer dolláros Invictus Neo modelljéhez képest.

De lehet nézni másik irányból is: a Sony különleges (oxigénmentes) aranyozott réz tokozású Signature Series MP3-lejátszója csak huszadannyiba kerül, mint a Grandioso T1, de melyiknek hisszük el jobban, hogy tökéletesen hangzik raja John Cage híres-hírhedt alkotásának, a 4'33''-nek a felvétele, aminek egy 3 perces, és közel sem high-end minőségű felvételét ön is meghallgathatja a Berlini Filharmonikusok és vezető karmesterük, Kirill Petrenko előadásában.