Az orosz és kínai kezdeményezésre kidolgozott egyezmény tervezete gyengítené a banktitkot, és az EFF szerint lehetővé tenné a totális megfigyelést.
Hirdetés
 

Véglegesítette az ENSZ annak az egyezménynek a tervezetét, amely segítheti a számítógépes bűnözés elleni nemzetközi fellépést. A kritikusok szerint viszont ezt úgy teszi meg, hogy közben szabaddá teszi az utat a megfigyelőállamok kiépítéséhez.

Az egyezmény ötletét 2017-ben Oroszország és Kína vetette fel. A javaslat célja az volt, hogy megteremtse a nemzetközi együttműködés kereteit az információs és kommunikációs technológiai rendszerek segítségével elkövetett egyes bűncselekmények elleni küzdelemhez, valamint a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos, elektronikus formában rendelkezésre álló bizonyítékok megosztásához.

Az augusztus 9-én elfogadott tervezet drasztikusan kiterjesztené a kormányzatok megfigyelési jogkörét, és lehetővé teszi a személyes adatok széles körű megosztását az egyezményt elfogadó ENSZ-tagállamok között. Lefekteti a "kölcsönös jogsegély" alapjait. Egy ország hatósága akkor utasíthatná más államok hatóságainak az információ megosztásra vonatkozó kérését, ha az törvényeivel ellentétes. Ugyanakkor – és ez a tervezet egyik sarkalatos pontja – banktitokra hivatkozva nem tagadhatja meg például a bűncselekményből származó jövedelmek befagyasztására, lefoglalására és elkobzására vonatkozó kéréseket.

Az egyezmény az azt elfogadó országok számára előírja, hogy más államok hatóságainak kérésére – jogrendjükkel összhangban – bizonyítékokat gyűjtsenek, vallomásokat rögzítsenek, házkutatásokat és lefoglalásokat hajtsanak végre, számlákat fagyasszanak be, hogy ezzel biztosítsák az információs és kommunikációs technológiai rendszerben tárolt elektronikus adatokat a nyomozáshoz. Az egyezmény aláírói azt is elfogadják, hogy (szintén jogrendjükkel összhangban) olyan törvényi keretet alakítanak ki, amely segítik a kiberbűnözés elleni egységes fellépést.

Szabad az út a megfigyelőállamok előtt

A tervezet továbbra is sok kérdést vet fel. Nem ad például megnyugtató választ arra a problémára, amely már a korábbi egyeztetéseknél is világossá vált, tudniillik hogy a kiberbűnözés elleni harcot nagyon másként képzelik el az autoriter és a demokratikus berendezkedésű államok. Míg a nyugati államok számára fontos a nemzetközi jog kereteinek figyelembe vétele, vagy az alapvető szabadságjogokat és az emberi jogok tiszteletben tartása, ezeket a megszorításokat az egyezményt kezdeményező két ország nem tartja szükségesnek.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) egy múlt havi elemzésében azt vélelmezi, hogy az egyezmény a kiberbűnözés elleni küzdelem örvén lényegében nemzetközi szerződésben szentesíti az államok jogát arra, hogy bármikor bárkit megfigyeljenek.

Mivel a tervezet szövege túl szélesen határozza meg az egyezmény hatálya alá eső információk körét, az állami hatóságok még olyan elektronikus dokumentumokat is lefoglalhatnának (sőt megőrzésüket is előírhatnák) a nemzetközi egyezményre hivatkozva, melyeket valaki kizárólag személyes használatra hozott létre, és soha nem osztott meg mással. De akár olyan – szintén személyes – információk hatósági ellenőrzését is lehetővé tenné, mint a az egészségügyi és fitneszeszközök által gyűjtött adatok.

A "betekintés" mélységének csak a képzelet szab határt, figyelmeztet a civil szervezet, hiszen a VR/AR eszközökkel még arról is lehet adatot gyűjteni az egyénekről, hogy mi köti le a figyelmüket, hol időzik hosszabban a tekintetük, milyen ingerekre emelkedik a pulzusszámuk és így tovább. Innen  pedig egyenes út vezet a gondolatrendőrséghez.

Biztonság

Trump a nem létező robothadseregnek is keresztbe tett

Eddig sem volt könnyen hihető, hogy az egyre nagyobb bajban lévő Tesla már az idén ezerszám gyártja majd a humanoid robotokat, de a kínai kereskedelmi korlátozásokkal alapanyag sem feltétlenül lesz a gyártásukhoz.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

a melléklet támogatója a One Solutions

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.