Mit kíván a magyar nemzet, ha a kriptovalutákról hall? Biztonságot és sok magyar nyelvű információt. Ez a legfőbb tanulsága annak a reprezentatív felmérésnek, melyet az Opinio végzett az FTX-csőd kapcsán széles körben ismertté vált Binance kriptotőzsde megbízásából. A kutatás során tavaly decemberben több mint ezer 18-59 éves, okostelefonnal rendelkező magyarországi lakost kérdeztek meg. A minta korra, nemre, iskolai végzettségre és lakóhelyre reprezentatív volt.

A többség izgalmas, hosszú távú, de az átlagosnál nagyobb kockázatú befektetési formának tekinti a kriptovalutákat. 86 százalékuk még sosem használt, de a kisebb-nagyobb gyakorisággal kirptovalutázók fele is csak legfeljebb egyfajta sajátos hobbiként tekint az ilyen befektetéseire. A kriptopénzzel való tőzsdei kereskedés mindössze a teljes minta 1 százalékának jelenti a fő bevételi forrását. 3 százalék kiegészítő jövedelemszerzés céljából fektet ilyen eszközökbe, 4 százalék pedig alkalmi felhasználó.

A kriptovalutázók a két legismertebb és legerősebb kriptovalutával próbálkoznak: a bitcoinnal (61 százalék) és az etherrel (45 százalék). A bitcoint egyébként a legismertebb (értsd: halottak róla) azok körében is, akik nem kriptovalutáznak. Mindössze a teljes minta 15 százaléka nem hallott egyik kriptovalutáról sem.

Kevés a magyar nyelvű információ

Függetlenül attól, hogy foglalkozik kriptobefektetésekkel vagy sem, az információt mindenki kevesli. A nem kriptovalutázók 44 százaléka is azt állította, hogy ő személy szerint nem rendelkezik elegendő információval, kb. harmaduk (34 százalék) több magyar nyelvű információra is vevő lenne. 45 százalékuk ellenben azt mondta, hogy őket nem is érdekli ez a világ.

Három témában hiányolnak különösen sokan megfelelő mennyiségű információt. 1. Milyen hosszú távú befektetési lehetőségek rejlenek a kriptovalutában (a teljes minta 48 százaléka)? 2. Hogyan adózik az így szerzett jövedelem? (39 százalék) 3. Milyen hazai és nemzetközi szabályok vonatkoznak a kriptovaluták kereskedelmére? (34 százalék)

A kirptovalutázók körében felülreprezentált diplomások elsősorban a befektetési döntéseiket segítő információkat várnának (árfolyamelemzéseket, termékleírásokat). És ha már a döntés előkerült: a márka ereje önmagában nem számít. A kirptopénzbe fektetőknél a profitabilitással közel azonos súllyal számít a befektetés biztonsága (49 százalék), a könnyű használhatóság (32 százalék), az adatvédelem (30 százalék) és a bizalom (20 százalék).

Ezek a tényezők a kiptovilágtól való távolmaradásban is fontos szerepet játszanak. A kimaradók 26 százaléka nem tartja elég biztonságos befektetési formának (a magyarok 38 százaléka szerint a kriptovaluta nem fizetőeszköz, hanem hosszú távú, nagy kockázatú befektetési lehetőség), 16 százaléknak pedig adatvédelmi aggályai vannak. De vannak prózaibb okok is a kimaradásra: például hogy nincs rá pénz (38 százalék): ha ingyenesen ki lehetne próbálni, a kimaradók 37 százaléka tenne vele egy kísérletet.

A globális trendeket nézve továbbra is réspiacnak tekinthető a kriptovaluta-kereskedés. A Binance egy régebbi, globális kutatása szerint bár 2017 és 2020 között 5,8 millióról 100 millió fölé nőtt azok száma, akik kriptovalutáznak, világszerte mindössze kb. 15 millió embernek ez az elsődleges jövedelemforrása.