Részletesen foglalkoztunk azzal a napokban elfogadott amerikai adatkezelési rendelettel, amely lehetővé teszi, hogy az internetszolgáltatókat eladják előfizetőik adatait. Mindeddig az FCC (Federal Communications Commission) szabályozása a magánélet védelmében ezt nem tette lehetővé.

Az már csak hab a tortán, hogy az adatokat védő szabályok nem is léptek életbe. A még az Obama-adminisztráció által kidolgozott és átvitt szabályozás arra kötelezte volna a szélessávú internetszolgáltatást és vezetékmentes hálózati hozzáférést nyújtó vállalatokat, hogy felhasználóik hozzájárulását kérjék a róluk tárolt érzékeny információ külső fél számára történő kiadása előtt. Ez a szabályozás amerikai mércével nagyon szigorú lett volna annak ellenére, hogy az olyan cégekre, mint a Google vagy a Facebook nem is vonatkozott volna.

A reakció érdekes volt: ötéves csúcsra emelkedett az érdeklődés a titkosított csatornán anonim böngészést lehetővé tevő eszközök iránt, de volt, aki maga hirdetett aukciót személyes adataira az eBay-en.

Most kell félnünk vagy sem? A Kürt Zrt. szerint a felhasználóknak felelősen kell dönteniük adataik felhasználhatóságáról, de ha tiltják, sok kényelmi szolgáltatásról le kell mondaniuk.

Elsősorban big data probléma

Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni, hogy milyen adatokat adnak el a szolgáltatók. Ezek főleg olyan információk, például böngészési előzmények, amelyekből kiderülnek a szokásaink.

Ezeknek az adatoknak egy jelentős részét big data elemzésekben használják, ezért célszerű tisztázni a big data fogalmát. A Kürt szerint a big data adatoknak három fontos kritériuma van: 1. nagyon nagy adatmennyiség; 2. a tárolt adatok szerkezete nagyon változatos; 3. nagyon gyorsan kell feldolgozni. Ha bármelyik kritérium hiányzik, például nagy az adatmennyiség, de homogén, vagy heterogén szerkezetű ugyan, de kisebb mennyiségű, akkor small datának nevezzük.

A big data adatok gyors feldolgozásánál elsősorban arra keressük a választ, hogy mi történik és nem arra, hogy miért. Például a közlekedésszervezési célú feldolgozás esetén a lényeg az, hogy most hol van dugó kialakulóban, mert akkor el lehet terelni a járművek alternatív útvonalra. Ilyenkor annak vizsgálata, hogy a dugó miért alakul ki, másodlagos.

Az ilyen jellegű feldolgozásoknál nem feltétlenül fontos az egyén és személyes jellemzői, hiszen az elemzéshez nem ad hozzá semmit.

Túlszabályozzák az adatvédelmet

A Kürt szerint éppen ezért az adatvédelem túlszabályozott terület. Innentől a cégtől kapott írást apróbb változtatásokkal szó szerint közöljük.

Napjainkban is egyre-másra jelennek meg a "német mérnöki alapossággal" minden területet szabályozni (az "embereket" megvédeni) kívánó jogszabályok. Ezzel szemben – a demokrácia bölcsőjének tekintett – Amerika most pont a másik végletet mutatja, hiszen az adatok üzleti célú felhasználásának (big data feldolgozások, elemzések) területén mutatkoznak engedékenynek, amely során európai gondolkodással sok kérdés vetődik fel. Az európai szabályozás alapján egy adattulajdonos (adatgazda) személyéhez köthető semmilyen adat nem tárolható és dolgozható fel az ő külön engedélye nélkül; Amerikában pont a fordított elv érvényesül, ha nem tiltom meg, akkor szabadon használható.

Ha azonban minden adatunkat jogilag elzárjuk a lehetséges feldolgozástól, azzal elveszítjük annak lehetőségét, hogy – a fenti közlekedési példánál maradva – kapjunk egy üzenetet a járművünk fedélzeti eszközére, miszerint előttünk dugó van/lesz, amely alternatív útvonalon így kerülhető ki.

És mi fog történni? Természetesen hozzá fogunk járulni a személyes adataink kezeléséhez. A szabályozás pedig pusztán egy újabb adminisztratív feladathalmazzal szembesít bennünket, ha szeretnénk élni a smart eszközeink nyújtotta kényelemmel (hiszen azért vásároltuk azokat).

Döntsön a felhasználó felelősen!

Az új szabályozás szerint mindenkinek személyesen kell meghoznia azt a döntését, hogy akar-e a továbbiakban is részesülni a már megszokott kényelmi szolgáltatásokból. Természetesen az adatkezelőknek is dönteniük kell, hogy az eddigi szolgáltatásokat a megnövekedett adminisztrációs, kommunikációs, biztonsági és jelentési terhek mellett fenn tudja-e tartani a jelenlegi színvonalon, illetve elképzelhető, hogy eddig ingyenesen rendelkezésünkre álló szolgáltatásokért a fenntarthatóság érdekében díjat kell szednie. Minden szereplőnek újra kell gondolnia az érdekeit, a lehetőségeit, és ennek megfelelően kell rendeznie a kapcsolatait adatkezelés, adatvédelem tekintetében.

Ugyanakkor a világ fejlődik, a big data feldolgozást végző algoritmusok egyre okosabbak, egyre több mindenben segítik a mindennapi életünket. Ha azonban nem tudják megtanulni a szokásainkat, azzal nem csak az algoritmus lesz kevesebb, hanem mi is veszíthetünk.

Nagyon lényeges megértenünk: egy big data elemzéssel foglalkozó kutató/elemző más szemmel látja a világot. Őt nem a születési dátum érdekli, hanem például az, hogy az 55 év feletti emberek milyen rendszerességgel látogatnak meg árvíztűrő tükörfúrógépet forgalmazó oldalakat, és mennyi lesz belőlük vásárló Simagöröngyös 60 km-es körzetén belül, mert esetleg érdemes akkor oda gyárat vagy logisztikai bázist építeni. Esetleg arra kíváncsi, hogy adott iskola diákjai közül hányan laknak az iskolától 800 méterre, akiket járművel szállítanak minden nap, mart akkor érdemes lenne oda kerékpárutat építeni, és egy dugóval máris kevesebb lesz a településen.

Szóval ők azok, akik képesek meglátni az óriáskígyóban az elefántot. Érdemes odafigyelni az általuk professzionális módszerekkel készített folyamatos, dinamikus elemzésekre. Nem biztos, hogy tőlük kell féltenünk az adatainkat – zárja közleményét az adatbiztonsági cég.