Az OpenAI a cégek többségével ellentétben nagyon is tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligenciához irdatlan mennyiségű "vas" kell: egy friss megállapodás értelmében négy év alatt 10 gigawattnyi csipet szállít le a Broadcom az OpenAI modellek futtatásához. Az október 13-án kiadott közlemény szerint a Broadcom 2026 második felében kezdi meg a szállítást. A csomagban MI-gyorsító csipek és speciális Ethernet-megoldások is vannak, melyek telepítése 2029 végére záródhat le. A Broadcom olyan csipeket is szállít majd, melyeket az OpenAI-jal közösen terveznek elsősorban a következtetések, azaz a felhasználói promptokra adott válaszok kiszolgálására.

A Financial Times becslései szerint a megállapodással az OpenAI középtávú beruházási tervei bőven átlépik az ezermilliárdos határt. A Broadcom-szerződés értékét nem hozták nyilvánosságra, de az üzleti lap 350–500 milliárd dollár közöttire becsüli (az OpenAI szerint ma minden gigawattnyi MI-kapacitás kb. 50 milliárd dollárba kerül).

Az utóbbi időszakban csak úgy röpködtek a százmilliós nagyságrendű megállapodások. Szeptemberben az Nvidiával állapodtak meg Sam Altmanék 10 gigawattnyi csip vásárlásáról kb. 100 milliárd dollár értékben (cserébe az Nvidia befektet százmilliót az OpenAI-ba). A múlt héten az AMD-vel kötöttek szerződést 6 gigawattnyi csipre, és egyben opciót kaptak a csipgyártó 10 százalékának megvásárlására. A közelmúltban az Oracle-lel öt évre 300 milliárd dollárnyi adatközpont-kapacitásra szerződtek. A nyáron kiszivárgott, hogy még a rivális Google-lel is lepaktáltak, csak legyen elég erőforrás MI-modelljeik betanításához és futtatásához.

Ha minden beruházás megvalósulna, az OpenAI teljes adatközpont-kapacitása elérné a 26 gigawattot. Ennek nagyságáról szemléletes képet ad, hogy 2024-ben a globális kapacitást (Kínával együtt) 122 gigawattra becsülték, a teljes európai kapacitás 12 gigawatt volt.

Hozomra fizetnek?

A brit üzleti lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legnagyobb technológiai vállalati úgy szerződtek Altmanékkal, hogy egyáltalán nem látszik, miből finanszírozza az OpenAI ezeket a projekteket: a vásárlást és azoknak az adatközpontoknak a felépítését, ahol majd a csipek dolgoznak. Mert bár a cég becsült értéke már 500 milliárd fölött van, bevételei elenyészőek – legalábbis értékéhez és a kiadási oldalhoz képest.

A merész vállalásokat némileg talán indokolja a Broadcom-vezér Hock Tan véleménye: a mesterséges intelligencia idővel ugyanolyan kritikus fontosságú közművé válik, mint ma a víz- és a vasúthálózat vagy az internet (és a hyperscale adatközpontokra épülő felhő, tehetnénk hozzá).