Vámügyi adatok is bizonyítják, hogy Oroszország a szankciók bevezetése óta is milliárd dolláros értékben importál fejlett nyugati technológiát. A csempészáru egy jelentős részét egy brit cég szállította, de a bizniszből kivették a részüket kisebb hongkongi és kínai vállalatok is, írta a The Register a Financial Timesra és a Nikkeire hivatkozva. A zavarosban ügyesen pecázgató kis játékosokról korábban is lehetett tudni, de a két lap által feltárt ügyek más léptéket képviselnek.

A Financial Times a madridi IE Business School professzorának, Maxim Mironovnak az elemzését ismerteti. A professzor orosz vámnyilvántartások alapján kiderítette, hogy egy Mykines Corporation LLP nevű brit cég Huawei, H3C, Intel, AMD, Apple és Samsung eszközöket adott el nagy mennyiségben Oroszországba anélkül, hogy ahhoz megkapta volna a megfelelő engedélyeket.

Ha esetleg valakiben gyanú ébredne Mironov elemzésével kapcsolatban (pl. mert gyanúsnak tartaná, hogy egy spanyol üzleti iskola tanára hogyan férhet hozzá orosz vámadatokhoz), forduljon a Nikkeihez. A japán üzleti lap ugyanis más forrás, az ImportGenius nevű kereskedelmi elemző cég adatai alapján jutott valami hasonlóra kínai cégekkel kapcsolatban: Kínán és Hongkongon keresztül is áramlik a tiltott technológia Moszkva irányába. Az ImportGenius adatai alapján 570 millió dollárnyi biztosan tiltott technológiát lehetett beazonosítani. A Nikkei elemzői összesen közel 3300, egyenként legalább 100 ezer dolláros tranzakciót találtak, és ezek kb. 70 százaléka szólt fejlett csipekről (Intel, AMD, Texas Instruments stb.).

A tiltott exporttevékenység egyébként az érdekelt cégek bevételeinek alakulásán is látszik. Mind a Financial Times, mind a Nikkei azt találta, hogy a tiltott exporttal gyanúsított cégek bevételei feltűnően megugrottak a szankciók bevezetése után.

A termékek köre széles. A brit Mykines legnagyobb értékben laptopokat (főleg Apple és Samsung) exportált, de vitt bőven csipeket is.

Nagyobb a jövés-menés, mint a háború előtt

A Nikkei által elemzett dokumentumokból az derül ki, hogy az ukrajnai invázió előtti szinthez képest mintegy ötszörösére nőtt a kínai és hongkongi cégek Oroszország felé irányuló csipexportja. Feltűnő a 10 ezer dollár fölötti darabáron értékesített processzorok mennyiségének növekedése (egy Xeon Platinum 8490h ára kb. 17 ezer dollár). Persze a drága számlát magyarázhatja az is, hogy az olyan csempészárunak, amelyből jelentős hiány van, a felára is jelentős. De amúgy is, az oroszoknak bármennyit megérnek ezek az alkatrészek: mint a Nikkeinek mondta egy szakértő, a rakéta- vagy védelmi rendszerek irányításához sok nagy teljesítményű csipre van szükség.

A Financial Times megpróbálta kideríteni a Mykines tulajdonosi szerkezetét is, de nem jutott közelebb az igazsághoz. A cég egy ciprusi vállalkozó címére van bejegyezve London egy külvárosában. Meghatározó tulajdonosa azonban egy Ukrajnában élő ukrán állampolgár. A személyt a Financial Timesnak segítő ukrán OSI (open-source intelligence) csoport egy bányavállalat útkarbantartó munkásaként azonosította. (A ciprusi vállalkozó természetesen készségesen vállalta, hogy továbbítja a lap kérdéseit a fő tulajdonosnak.)

Mindkét lap megkérdezte az érintett gyártókat is, melyek szűkszavúan csak annyit feletek, hogy betartják a szankciókat, és nem szállítanak Oroszországba. Egyedül az AMD volt közlékenyebb: extra erőfeszítéseket tesz ugyan az illegális export megakadályozásáért, de kevés sikerrel.

A két gazdasági lap a Biden-adminisztrációt is megszólította. Az illetékesek tisztában vannak ezekkel a kerülőutakkal, és igyekeznek azokat lezárni. Egy a területet jól ismerő volt tisztviselő azt mondta a Nikkeinek, hogy az illegális kínai exportot gyakorlatilag lehetetlen leállítani, ha egy vállalat lebukik, hamarosan máshol új néven folytatja ugyanazt.

A feketekereskedelem bizonyos szintű fenntartása amerikai érdek is, teszi hozzá a The Register. Visszafelé ugyanis valószínűleg nagyon fontos hírszerzési információk áramlanak, például arról, hogy Moszkva milyen eszközökben szenved hiányt.