Január végén mi is beszámoltunk arról az Európai Bizottság előtt lévő, az egységes európai adatpiac megteremtését célzó javaslatról amelyet az EB hivatalosan ezen a héten mutat majd be. A Reuters által szemlézett 25 oldalas dokumentum, amely persze egyes elemeiben még változhat a február 19-ére tervezett bejelentésig, többek között az "egységes európai adattér" létrehozásáról szól, hogy a gazdasági-politikai blokk az eddigieknél sokkal hatékonyabban használhass fel rendelkezésére álló, hatalmas mennyiségű ipari és professzionális információt.

A tervezet a hírügynökség riportja szerint megfogalmazza, hogy a fejlődésre, növekedésre és innovációra kész európai vállalkozások aktuálisan milyen versenyhátrányban vannak nemzetközi vetélytársaikkal szemben, miközben az Egyesült Államok vagy Kína azon dolgozik, hogy az egész világra kiterjessze az adatgazdasággal kapcsolatos koncepcióját. Az javaslat így új feltételeket teremtene az uniós határokon átnyúló adathasználatban, mások mellett a gyártóipart vagy a pénzügyi szektort érintő interoperábilitás és szabványosítás tekintetében.

A belső piacért felelős uniós biztos, Thierry Breton szombaton már arról beszélt, hogy Európa ugyan elvesztette azt a csatát, amely az amerikai vagy kínai versenytársakhoz fogható óriáscégek felépítéséről szólt a személyes felhasználói adatokért folytatott küzdelemben, azonban megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy megnyerje az ipari adatokért kezdődő háborút. A digitális dominancia következő lépcsője ugyanis már a járművekből vagy az ipari robotokból származó adatok kinyeréséről és feldolgozásáról szól, és a küzdelem fő színtere éppen Európa lehet.

Azt már az EU-ban is nagyjából mindenki felismerte, hogy a digitális gazdaság területén sem működik az állami beavatkozás teljes visszaszorítása és minden felelősség áthárítása a máskülönben túlszabályozott piaci szereplőkre. Egy évvel ezelőtt több száz európai technológiai startup vezetője írta alá azt a nyílt levelet, amelyben az európai adózási szabályok miatt kialakult versenyhátrányra hívják fel a figyelmet. Ez az egységesnek még mindig nem nevezhető belső piaccal együtt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az európai induló vállalkozások nem voltak képesek felnőni az amerikai vagy kínai multik szintjére.

Csak az első menetet vesztettük el?

Az uniós biztos mindennek kapcsán arról beszélt a Reuters interjújában, hogy a fejlődás egy olyan új szakaszához érkeztünk, amelyben az EU-nak lehetősége lesz kiköszörülni a csorbát. Szerinte Európa ma ipari szempontból a világ vezető kontinense: az Egyesült Államok a globalizáció legutóbbi szakaszában elvesztette az ipari know-how jelentős részét, amit éppen most próbál újraépíteni, Kína pedig azt a hendikepet igyekszik ledolgozni, ami a magas hozzáadott értékű ipari tevékenységben jellemzi. Az ipari értéklánc meghatározó szereplői ugyanakkor Európában működnek, legyen szó a nagy, a közepes vagy a kisvállalati szereplőkről.

Ez az Európai Bizottság olvasatában annyit tesz, hogy a digitális forradalom következő fázisában, vagyis a gyárakból, a szállítmányozásból, az energiaiparból vagy az egészségügyből származó adatok begyűjtéséről, kezeléséről és elemzéséről szóló időszakban Európa szerepe lényegesen felértékelődik. Az EB szerint az eddigi győztesek nem feltétlenül lesznek a következő forduló győztesei, figyelembe véve például azt a trendet, hogy a jelenlegi óriási cloud platformokat idővel felváltják a kisebb, decentralizált és biztonságosabb "mini-felhők".

A Bizottság tervei három fő területre koncentrálnak. Ez a hírügynökség beszámolója alapján a szorosabb (és a saját vállalkozásokat jobban védő) szabályozást, az infrastrukturális beruházásokat és az ágazatspecifikus stratégiák megvalósítását jelentené, a részletekről azonban csak a dokumentum szerdai közzététele után lesz érdemes beszélni. Ami biztos, hogy a tervezet nagy hangsúlyt fektet az uniós határokon átívelő adatfelhasználásra, az adatok interoperábilitására és a szabványosításra is.

Ez utóbbiakkal kapcsolatban minden bizonnyal lebontják az adatok megosztását nehezítő versenyjogi szabályokat, és az is valószínű, hogy javasolni fogják a nagy digitális platformok korlátozását az adatokhoz való hozzáférés feltételeinek egyoldalú meghatározására. Thierry Breton, aki az elműlt napokban a Microsoft és a Facebook vezérigazgatójával is találkozott, ismét megerősítette, hogy Európa nyitva marad az Európán kívüli vállalatok számára. A jövőben azonban latba veti majd saját jelentőségét az ipari területeken, hogy felállítsa saját szabályait, mielőtt ismét olyan helyzetben találná magát, hogy a más kontinenseken felállított szabályok szerint kell játszania.