Az Európai Parlament csütörtökön szavazott a Brüsszeli Bizottságnak a távközlési piac egységesítését célzó Behálózott kontinens nevet viselő rendelettervezetéről, és az általános szavazás részeként rábólintott a roamingdíjak eltörlésére, ami 2015 karácsonyán lép hatályba.

Neelie Kroes megígérte

Neelie Kroes, a bizottság alelnöke a szavazás kapcsán így fogalmazott: "2010-ben ígéretet tettem rá, hogy 2015 végéig felszámolom a roamingdíjakat – most egyetlen lépésre vagyunk ezen ígéret megvalósulásától. Emellett kézzelfogható közelségbe került számos más akadály felszámolása is. Mindennapjainkban szinte mindannyian függünk a mobiltelefon- és internetkapcsolattól. Ezért tudnunk kell, mit vásárolunk, biztosnak kell lennünk abban, hogy nem vezetnek bennünket az orrunknál fogva, illetve lehetőséget kell kapnunk arra is, hogy adott esetben meggondoljuk magunkat. A szolgáltatóknak pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy mindenkihez eljuthassanak, amit a most elfogadott rendelet nagyban megkönnyít számukra.”

Mint már többször is megírtuk a Brüsszeli Bizottság 2013 szeptemberében terjesztette elő a Behálózott kontinens elnevezésű távközlési rendeletet. A jogszabály nagy lépést tesz a valódi egységes távközlési piac megvalósítása felé az EU-ban: megszünteti a roamingdíjakat, teljes körűen garantálja a nyílt internetet és megtiltja a tartalmak blokkolását vagy korlátozását, összehangolja a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások frekvenciakiosztását, átláthatóbb fogyasztói internet- és szélessávú szolgáltatási szerződéseket ír elő, és megkönnyíti a fogyasztók számára a szolgáltatóváltást. Most a tagállamokon a sor, következő lépésként ők tanulmányozzák a rendeletet. Brüsszel reményei szerint ez év végére meg is születhet a végső megállapodás annak szövegéről.

A közvélemény már jó ideje változást akart

A változások szükségességét a közvéleménykutatások is alátámasztják. Legutóbb az európai fiatalok körében végeztek ezirányú felmérést. A 18-34 évesek többsége eltörölné a roamingdíjakat és az internetezés bárminemű általuk tisztességtelennek tartott korlátozását. A még mindig magas roamingdíjak miatt az európai fiatalok 93 százaléka gúzsba kötve érzi magát, ha külföldre utazik, akkor csupán alig több mint a harmaduk használ mobilinternetet, szemben az otthoni 86 százalékkal. Ha megszűnnének a barangolási tarifák a megkérdezettek többsége növelné a mobilhasználatát – olvasható a felmérésben.

Ami az internethozzáférést jelenti, az európai huszonévesek 81 százaléka akar korlátozásmentes internethozzáférést, de bevallásuk szerint csak a 25 százalékuk szembesült világhálós "megszorításokkal". Közel a négyötödük ért egyet azzal, hogy erősödjön Brüsszel szabályozó szerepe, hogy lehessen garantálni a tisztességes árakat és harmonizálni az unió belső piacát.
A tanulmány jól kiegészíti a Brüsszeli Bizottság februárban kiadott jelentését, amely szerint a külföldre utazó európaiak 94 százaléka a magas roamingdíjak miatt korlátozza külföldi tartózkodása alatt a Facebook használatát. A jelentés azt is megállapította, hogy a távközlési szolgáltatók a jelenlegi árstratégiájuk miatt közel 300 millió előfizetőt veszítenek, ami negatívan hat a mobilipar egyéb üzletágaira, így az alkalmazásfejlesztésre is. A felhasználók nemcsak a külföldi utazásaik alkalmával spórolnak a mobilhasználattal, költségokok miatt az emberek 70 százaléka otthonról is csak korlátozottan telefonál más uniós országba.

Mit gondolnak minderről a szolgáltatók?

Megkerestük a leginkább érintett hazai szolgáltatókat, mindhármuk - a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone - jelezte, hogy a részletek ismerete nélkül nem kívánják kommentálni a fejleményeket. Ehelyett felhívták a figyelmet az európai távközlési hálózatüzemeltető szolgáltatók szakmai szövetsége, az ETNO közleményére a tervezett szabályozás várható hatásáról.

Az ETNO közleménye egyértelműen rossz irányba tett lépésként minősíti a parlamenti szavazást. A szervezet tagjai szerint populista intézkedések születtek ma. A kilátásba helyezett változások nyomán inkább csökkenni fog a fogyasztók választási lehetősége és veszélybe kerül az uniós versenyképesség megtartása. A plenáris szavazás nem tükrözi a Brüsszeli Bizottság által kilátásba helyezett főbb célokat, a válságból való kilábalást, a gazdasági növekedést, új munkahelyek teremtését. Szerintük a változások extrém terheket rónának az európai távközlési szektor szereplőire.

A szövetség szeerint a legaggasztóbbnak a nyílt internet jegyében az internetszolgáltatásokkal kapcsolatos előírások ígérkeznek. A parlament által elfogadott új szövegezés éppen hogy korlátozza majd az ügyfelek választási lehetőségét. A változások kötelezően előírják a speciális szolgáltatások, így a telemedicina, vagy az e-learning teljes elkülönítését, és megkövetelik, hogy ezek semmilyen hatással ne legyenek az egyéb internetszolgáltatásokra fenntartott kapacitásokra. Ezeknek az elveknek a betartása egyéb olyan szolgáltatásokra is kedvezőtlen hatással lesznek, mint az IPTV, a telepresence és az üzleti szférának szóló virtuális magánhálózat (VPN). A ma elfogadott szövegezés jelentősen korlátozza majd az internetforgalom hatékony menedzselését, ami összességében gyengébb szolgáltatás minőséget eredményez – vélekedik az ETNO.