A világszerte tapasztalható IT-s szakemberhiány a technológiai fejlődésben élen járó Észtországot is sújtja annak ellenére, hogy a mindössze 1,3 millió lakosú balti államban jelentős startupkultúra alakult ki. Olyan cégek indultak el az országból, mint a Skype vagy a Transferwise.

Most az észtek toborzási kampányt indítanak, hogy magyar szakembereket csábítsanak ott működő élvonalbeli IT-vállalatokhoz. A Career Hunt programba olyan cégek kapcsolódtak be, mint a Taxify, a Twilio, a Skype (Microsoft), a Veriff vagy a Swedbank. A programban összesen tizenkét cég hirdet állásokat. Többek között back-end és front-end fejlesztőket, Java-, C#- és .NET-fejlesztőket, adattudósokat stb. keresnek.

A munkaadók igényeit a Jobbatical nevű nemzetközi állásközvetítő portál fogja össze, és az előzetes interjúztatást is lebonyolítja. A kiválasztott jelölteket előzetesen öt napra meg is hívják az országba, hogy megismerkedjenek a cégekkel és a helyi körülményekkel, illetve a helyszínen egy állásinterjún is részt kell venniük. Emellett elviszik őket a NATO internetes biztonsági központjába és a Robotexre, a világ legnagyobb robotikai fesztiváljára.

A programba szeptember 23-áig lehet jelentkezni a Career Hunt oldalon. A programban egyelőre húsz jelölt vehet részt.

De miért Észtország?

Bár az ország kicsi, hagyományai és elhelyezkedése kedvez az innovációnak – írta egy az észt stratuphelyzettel foglalkozó cikkében a VS.hu.

A hagyományokat a Szovjetunió biztosította. Észtország függetlenné válása előtt Tallin volt a szovjet high-tech ipar központja, a városban dolgoztak a legjobb IT-szakemberek (több, indulása óta világhírűvé vált startup alapítóinak szülei is ebben a központban dolgoztak informatikai mérnökként, programozóként).

Nagyon jó hatással van az országra Finnország közelsége is, így a finn befektetők, üzleti angyalok gyorsan megjelentek az országban, akik ráadásul azonnal globális piacban gondolkodtak. De kezdetektől erre kényszerítette a startupokat az ország kicsi mérete is: egy észt startup számára egyszerűen nem opció az, hogy csak a belföldi piacra koncentráljon.

Ezt állami szinten is segítették, és a nagy és előremutató e-kormányzati projektek is támogatták. Az ország digitalizációs sikereitől valószínűleg nem függetlenül magas az IKT-szakemberek aránya az összes munkavállalóhoz viszonyítva: 5,3 százalék. Ezzel szemben Magyarországon arányuk nem éri el az EU-s átlagot, ami 3,6 százalék.

Hiába voltak azonban állami programok, melyek a high-tech ipar megerősítését célozták, például hogy az észt gyerekek ötévesen kezdenek ismerkedni a programozás alapjaival, vagy hogy egyetemistáknak külön oktatják a startupalapítást, az észt gazdaságot ugyanúgy sújtja az informatikushiány, mint az EU bármely államát. Az előrejelzések szerint 2020-ban már 37 ezer infokommunikációs szakember hiányzik majd az észt munkaerőpiacról.