Egy friss felmérés szerint a felhasználók szívesen fizetnének, hogy a Google vagy a Facebook ne használja fel a személyes adataikat, de nem sokkal drágábban szívesen oda is adnák nekik az információt.

Az internet hőskorszakának üzleti modelljei közül az ingyenességre épülő szolgáltatások váltak egyeduralkodóvá, amelyek térítésmentesen biztosítanak a felhasználóknak egy nagy csomó hasznos eszközt, funkciót és alkalmazást. Tényleges ingyenesség azonban nem létezik, így az emberek az ilyen esetekben a saját adataikkal fizetnek, beleértve az olyan összetett információcsomagokat is, mint amilyenek a böngészési előzmények vagy a vásárlási szokások. A hosszú ideig elsöprően sikeres felállás árnyoldalai az utóbbi években válnak nyilvánvalóvá, az olyan egészen pofátlan esetek pedig, mint mondjuk a Facebook és a Cambridge Analytica botránya, tömegek figyelmét irányítják a magánszféra tudatos védelmére.

A brit Which? fogyasztóvédelmi szervezet több mint 4 ezer Google- és Facebook-felhasználó véleményét gyűjtötte össze azzal kapcsolatban, hogy hajlandók lennének-e fizetni, ha ezért cserébe visszakapnák a teljes ellenőrzést saját adataik fölött a szóban forgó platformokon. A felmérésből pedig kiderült, hogy az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 1-1 fontnyi havi díjat tartanának elfogadhatónak azért, hogy az adott szolgáltató ne porszívózza fel a velük kapcsolatos információt, és ne is jelenítsen meg őket célzó, személyre szabott reklámokat a felületein. A Which? szerint ez összességében 1,14 milliárd fontnyi extra bevételt jelentene a vállalatoknak.

A dolog szépséghibája, hogy a felhasználók 81 százalékánál nem elvi kérdés a személyes adatok védelme, és szívesen fogadna célzott reklámokat, ha ezért ellentételezést kapna a szolgáltatótól: valamivel több mint havi 4 fontért az átlagos felhasználó már simán belemenne, hogy a Facebook vagy a Google a továbbiakban is vidáman profilozza őt. A felmérés eredményeit egyébként majdnem egyidőben publikálták annak a nyilvános konzultációnak a lezásárásval, amelyet a brit versenyhatóság folytatott a fogyasztói jogok védelméről és a tisztességtelen gyakorlatokról a digitális piacokon.A Which? anyagából pedig az is kiderül, hogy a felhasználók nem érzik úgy, hogy tényleges rendelkezési szabadságuk van az adataik kezelését illetően.

Egyelőre nincs megnyugtató megoldás

Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő az önkéntes-fizetős ötlet, alternatívaként a jelenlegi, meglehetősen visszás állapotok feloldására. És van, aki szerint nagyon rossz megoldás lenne: ilyen plédául az Electronic Frontier Foundation (EFF) nemzetközi digitális jogvédő szervezet, amely úgy látja, hogy az ennek megágyazó szabályozás elfogadása azt eredményezné, hogy többé semmi sem védené az ilyen egyezségeket elfogadó felhasználókat. Az amúgy is tapasztalható egyensúlytalanságot ugyanis nem hogy csökkentenék, hanem tovább növelnék az ilyen konstrukciók, és pont a legkiszolgáltatottabbakat hoznák még nehezebb helyzetbe, míg a vállalatok csak profitálnának belőle.

Igaz, aközött is tapasztalható némi ellentmondás, hogy az emberek mit gondolnak saját adataik értékéről, és hogy azokért a piacon mennyit lennének hajlandók fizetni az ilyen területen mozgó cégek. A Morning Consult 2019 áprilisi felmérése alapján a felhasználók többsége nincs vele tisztában, hogy adatait kik és hogyan használják fel, így azt sem tudja, hogy mennyiért adják tovább. Bár a kevésbé értékes és a fokozottan védendő személyes információk értékét nehéz pontosan meghatározni, a kutatás megmutatta, hogy a felhasználók elképzeléseihez képest jóval olcsóbban adják-veszik a róluk szóló információt az adatpiac szereplői.

Érdemes megjegyezni, hogy már most is léteznek üzleti modellek a személyes adatok ilyen jellegű áruba bocsátására, bár ezek vagy kísérleti jellegűek, vagy közvetett módon működnek. Bizonyos esetekben kedvezményeket kaphatnak például, akik vállalják célzott reklámok megnézését a telefonjukon, de már három évvel ezelőtt is beszámoltunk egy olyan New York-is startupról, amely olyan "okoslakásokat" adott bérbe nagyon kedvező áron, ahol a záraktól a fűtésen át az alvási szokásokig mindent megfigyelnek, elemeznek, és az eredmények alapján fejlesztik tovább az appartmanokhoz kötődő szolgáltatásokat.

Közösség & HR

Van egy cég, amelyik az Nvidiánál is nagyobbat nyert az MI-őrületen

Nem valami megnyugtató, ha belegondolunk, hogy milyen tevékenységet értékelnek ilyen sokra a befektetők.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.