Szeptember végén számoltunk be róla, hogy a Bank of America Merril Lynch és a Microsoft blockhcainre épülő pénzügyi keretrendszert fejleszt, amit később más pénzintézeteknek is értékesítene. A Barclays nem sokkal korábban pedig azt jelentette be, hogy két partnere kereskedelmi ügyletet bonyolított a bank blockchain (blokklánc) alapú rendszerén keresztül, amely a megállapodás feltételeit rögzítő szerződések adminisztrációját is elvégezte, vagyis a folyamat teljes egészében papírmentesen zajlott.

Azóta megvan az első nemzetközi, bankok közti tranzakció is, amelyet különböző blockchain applikációkon keresztül a Commonwealth Bank of Australia és a Wells Fargo ütött nyélbe. Az üzlet tárgya egyébként egy Kínából az Egyesült Államokba induló, 88 bálából álló és 35 ezer dollárt érő pamutszállítmány volt, amelyet egy ausztrál gyapotkereskedő társaság vásárolt a kínaiaktól.

Kis lépés, de nagy lépés

A világszerte éppen 75 jelentős pénzügyi szervezetet tömörítő R3 konzorcium vezetésével a bankszektor is olyan megoldásokat keres, amelyek révén kihasználhatja a blockchain technológia gyorsaságát, pontosságát és hatékonyságát, ami a számítások szerint már a szolgáltatók oldalán is tíz-vagy százmilliárd dolláros nagyságrendű megtakarítást eredményezhet világszerte.

A feltételezett előnyök közül az egyik legfontosabb, hogy az emberi interakciót ki lehet vonnai a tranzakció-feldolgozásból, ami különösen érdekes a határokon átnyúló üzletek esetében, ahol például az időeltolódás vagy a feldolgozás duplikációja hátráltatja a gyors lebonyolítást.

A blockchain alapú fizetés segítségével az is megoldható, hogy bizonyos feltételek teljesülésekor automatikusan sor kerüljön a fizetésre. A fenti tranzakció esetében például úgy működik a dolog, hogy kifizetés mindenféle beavatkozás nélkül megtörténik abban a pillanatban, amikor a pamutszállítmány elér egy meghatározott földrajzi pontot – most éppen Szingapúr és Hongkong között.

A pamutügyi átutalás egyelőre inkább csak érdekességnek számít, de mindenképpen jelentős mérföldkő a decentralizált adatbázisra épülő tranzakciók történetében. A Bitcoin digitális valuta 2009-es létrejötte óta a hagyományos pénzügyi szektor először mereven elutasította a blockchain elképzelését, részben azért, mert ezen keresztül nehezebb követni a pénz áramlásának útját.

Bár a helyzet azóta sokat változott, a Wells Fargo nemzetközi kereskedelmi szolgáltatásokért felelős vezetője szerint az új technológiák iránti elkötelezettség önmagában kevés, mert még számos szabályozási, jogi és más természetű akadályt kell leküzdeniük.

Indul a bitcoinos részvénypiac is

Az Overstock.com tavaly mutatta be egy blockchain alapú magántőke-kereskedelmi (praktikusan részvények és kötvények adás-vételére szolgáló) platformját, amelyen keresztül a cég múlt heti bejelentése szerint a saját papírjait is árulja majd. A T0 nevű megoldást ennek ellenére nem digitális tőzsdének, hanem általános célú üzleti platformnak nevezi, amelyet első ízben éppenséggel részvények eladására fognak felhasználni.

A T0 még ebben az évben megkezdi a működését, természetesen a bitcoinos fizetés támogatásával. A platform lényege elvileg az, hogy a blockchain technológia felhasználásával megszüntet egy nagy csomó zavaró tényezőt, amelyek jelenleg hozzájárulnak az üzleti folyamatok komplexitásához – nem mellesleg pedig ahhoz az évekkel ezelőtti tőzsdei manipulációhoz is, amelynek az Overstock.com szenvedő alanya volt, és amelynek nyomán, a probléma elemzését követően belefogott a T0 fejlesztésébe.

A blockchain alapú részvénytranzakciók állítólag nem napok, hanem mindössze 10 perc alatt teljesen lezárhatók. Bár a modern elektronikus tőzsdei rendszerek sebessége vitathatatlan, egy-egy üzlet több lépcsőből áll: ellenőrizni kell például, hogy a felek rendelkeznek-e a szükséges forrásokkal, a részvények eladásának a jogával, és minden tekintetben megfelelnek-e a vonatkozó szabályozásnak.

Bár az Overstock.com és a T0 indulása önmagában nem forgatja fel a piacot, azt mindenképpen jelzi, hogy a bankok mellett a tőzsdéknek is halálosan komolyan venniük az amúgy nem csak pénzügyi területen felhasználható blockchain technológiákat. Az R3 konzorcium, amely Corda néven saját nyílt forrású platformot is fejleszt, mindenképpen úgy gondolja, hogy a blockchain technológiák telepítésével kapcsolatban csak a mikor és a hogyan kérdéses.

Ugyanez derül ki a mostanában olvasható felmérésekből, így az IBM friss kutatásából is: az informatikai vállalat szerint ma már a vezető nemzetközi kereskedelmi bankok 15 százaléka tervezi, hogy jövőre az új megoldásokra épülő termékekkel jelenik meg a piacon, három éven belül pedig közel kétharmaduk számol ugyanezzel. A világ tőzsdéin nem kevésbé zajlik az élet: a felmérés szerint ötből négyen már most is szorgalmasan vizsgálják a blockchain technológiákat.