Még a 4G fejlesztéseket sem emésztették meg a szolgáltatók (legutóbb a itt foglalkoztunk a témával), de vigyázó szemeiket máris az 5G-re vetítik. Hiába mondta azt még néhány éve egy távközlési szakember, hogy a 4G/LTE után végre hátradőlhetnek az operátorok, mivel az tíz évnél is hosszabb ideig kiszolgálhatja az igényeket, így nem kényszerít ki semmi egy újabb generációváltást. (A helyzet persze területenként más és más: a Telenor például a közelmúltban arról beszélt, hogy még a 3G-ben is lát mintegy 4-5 évnyi potenciált.)
Nem generáció- hanem platformváltás
Abban igaza volt , hogy az 5G nem is az eddig megszokott módon változtatja meg a hálózatok világát. Az Ericsson már a 2014-es mobilitási jelentésében (egy kattintásnyira olvashat róla lemzést) azt írta, hogy az 5G nem hoz teljes hálózati technológia váltást, sokkal inkább egy olyan platformot ad, ami az időközben megszülető új rádiós technológiákon kívül a meglévő mobil rádiós hozzáférési (mint amilyen a 3G és 4G), a felhőalapú, valamint a maghálózati technológiákat is magában foglalja majd. Elterjedését nagyrészt olyan új típusú felhasználási területek mozdítják elő, mint amilyen a gépek közötti kommunikáció, az m2m (machine-to-machine).
Az 5G viszont akár itt kopogtat. Az Ovum brit elemző cég előrejelzései szerint a 2020-ban piacra lépő újgenerációs szolgáltatásnak egy év múlva már mintegy 24 millió előfizetője lesz világszerte mobil és vezetékes széles sávon egyaránt. Az Ericcson idén februárban kiadott mobilitási jelentése ennél jóval optimistább: 150 millió ügyfelet jósol amellett, hogy az LTE-ügyfelek száma meg fogja haladni a 4 milliárdot.
Az Ovum szerint 2021-re a globális piac is átrendeződik: addigra Észak-Amerika és Ázsia már messzire elhúz Európa mellett, az piackutató által jósolt ügyfélszámnak ugyanis egyenként a 40-40 százalékát birtokolja majd a két földrajzi térség, kontinensünk valamivel több mint 10 százalékkal kapaszkodik fel a dobogó harmadik fokára, a maradékon pedig Közel-Kelet és Afrika osztozik majd.
Ugyanakkor az 5G-s szolgáltatások akkor még csak mintegy 20 országban lesznek elérhetők. A piackutató szerint az előfizetések zöme az Egyesült Államokra, Japánra, Kínára és Dél-Koreára koncentrálódik majd. Ezekben az országokban a meghatározó szolgáltatók – gyakran a hozzájuk kapcsolható gyártói oldaltól erősen támogatva – komoly energiákat fektetnek abba, hogy a technológiai generációváltás mielőbb bekövetkezzen. (Legutóbb a Samsung törekvéseiről számoltunk be.)
Még értelmezési problémák is vannak
Az 5G legjelentősebb felhasználói a mobil szélessávú szolgáltatások lesznek, de a technológia a vezetékes szélessávban is hoz újat – ez utóbbira főleg az USA-ban láthatók törekvések. A későbbiekben az 5G támogatja a dolgok internetét (IoT) és egyéb az üzletmenet szempontjából nélkülözhetetlen kommunikációs eszközöket is. Ugyanakkor a brit szakértők ennek bekövetkeztét már 2021-re teszik.
Bár az irányok már láthatók, vannak értelmezési problémák is. Pataki Dániel, a GSMA szabályozásért felelős alelnöke még idén febrárban is arról beszélt lapunknak, hogy még mindig nem igazán lehet tudni, hogyan fog működni a technológia a szabványok szintjén. Noha több szolgáltató már 2020 előttre is tervez 5G-s szolgáltatást (a legnagyobb sajtóvisszhangot a koreaiak kapták, akik a 2018-as phjongcshangi téli olimpián már 5G-s szolgáltatásokkal kápráztatnák a résztvevőket), ezek azonban az Ovum szerint még nem a letisztult 5G szabványokon alapulnak. A kutatócég meghatározása szerint az 5G előfizetés is aktív kapcsolatot feltételez egy 5G hálózat és egy 5G eszköz között.
A fejlesztések azonban még korai stádiumban vannak, sok a bizonytalanság, ami jelentős kockázatokat is rejt magában. Ezt a kérdést boncolgatja a Nokia Bell Labs elemzése is, amely szerint a hálózati iparnak is megvan a maga "Moore-törvénye". De míg az integrált áramkörökre 18 hónapos ciklusokat talált az Intel kutatója, a hálózatok világában nagyjából tízévenként következik be ugyanilyen mértékű változás. Ha ez érvényesülne a továbbiakban is, akkor a fejlesztők szerint is 2020-ban kellene megjelenniük az első 5G-s hálózatoknak, ugyanakkor egyre több szakértő beszél arról, hogy akár 2017-2018-ra is kiépülhetnek.
A technológia és az üzlet is gyorsítana
Végső soron a hálózatos ipart két tényező hajtja kart karba öltve: a technológiai és az üzleti motiváció. Ami az előbbit illeti, az elmúlt 30 év gyakorlata mutatta az évtizedenkénti generációváltást, ami magában foglalta a prototípus fejlesztést, a kereskedelmi termék fejlesztési fázisát, amit leginkább az innováció ural. Ezeket a fázisokat követi a szabványosítási folyamat, amiben nagy szerepe van az iparági konszenzusnak a műszaki igények, a specifikáció, az ezekhez szükséges spektrumsávok meghatározásában, és majd csak ezt követi a hálózattervezés és a telepítés fázisa, amiben már az üzleti folyamatok játszanak szerepet.
Így működik a hálózatipar "Moore-törvénye"
1. A vezetékes és a vezeték nélküli nagy hálózati technológiák fejlődése

2. Ez történik egy ciklus alatt

Forrás: Nokia Bell Labs
Miben különbözik mindettől az eljövendő 5G-korszak? – teszik fel a kérdést a Bell Labs szakértői. Ezekből a fázisokban melyik változhat? A rövid válasz, hogy akár mindegyik. A prototípusok implementációját és a termékfejlesztési fázist felgyorsíthatják a programozható hardverek (például az FPGA chipek), az ellenőrzési funkciókban pedig a szoftveralapú hálózati technológia, a virtualizáció, illetve az nyílt forráskódú megoldások kapnak szerepet.
Mindez a szabványosítási folyamatot is gyorsíthatja például azzal, hogy a szabványosításra váró megoldások már virtuális formában is tesztelhetővé válnak, és még időben és költséghatékonyan lehet rajtuk finomítani. A kezdeti fázis nyújtotta új lehetőségek, valamint a DevOps és Lean Ops módszertanok fokozottabb elfogadottsága meggyorsíthatja a hálózatverifikációs és telepítési szakaszt is.
Ha ezeket a tényezőket is figyelembe vesszük akkor reálisnak látszik egy legalább 30 százalékos időbeni gyorsítás, vagyis hálózatcserék megszokott 10 éves ritmusa 7 évre is csökkenhet. Ez pedig azt jelenti, hogy az első 5G hálózatok megjelenése valóban reálissá válhat 2017-re vagy 2018-ra.
Persze az üzleti oldal is beleszólhat az időzítésbe, hiszen legalább olyan fontos, hogy milyen keresletet támaszt a piac a generációváltásnak, mint a technológia. Az 5G már nem elsősorban a humán ügyfelek kiszolgálásáról szól, sokkal inkább az Ovum által is kritikusnak ítélt m2m-ről, valamint általában a dolgok internetéről, a megsokszorozott sávszélességet igénylő videózás, valamint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) által támasztott keresletről. Hogy ez utóbbiak milyen mértékben szólnak bele ebbe a történetbe, az attól is függ, hogy az említett piacokon mikor jelennek meg az elfogadható árú eszközök, és mekkora lesz azok tényleges elfogadottsága.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?