Ambiciózus terveket dédelget a dél-koreai gyártó. A telefonok után a hálózatieszközök piacán is az élcsapatba – és sok bevételre – vágyik.

A Samsung mindenhol ott akar lenni, ahol a nagy üzletek születnek. Alig egy hete jelentették be a Joyent felhőszolgáltató felvásárlását (az üzletről itt írtunk részletesebben), ami egyben az első nagy lépése is a felhőszolgáltatások piaca felé. A fő csapásirány valószínűleg a saját IoT platform, valamint kezdetben az AWS-től vagy a Microsoft Azure-től igénybe vett felhős erőforrások házon belülre költöztetése.

És már itt is az újabb nagy terv, amiről a Reutersnek beszélt Kim Young-ky, a Samsung hálózati üzletágának vezetője: az első három szállító közé akar kerülni az 5G-s hálózati berendezések piacán.

Gyorsan kell kell lépni nagyot

A 4G-s infrastruktúra-szállítók között a Samsung a futottak még kategóriában van. Korábban négy cég uralta ezt a piacot, de tavaly az Ericsson, a Nokia, a Huawei mögé feltornázta magát a ZTE is, miután a Nokia felvásárolta a francia riválisát, az Alcatel-Lucentet. Az 5G területén azonban még vannak lehetőségek, de gyorsan kell lépni.

Az Ericsson már tavaly arról beszélt, hogy 2020-ra felépülhetnek az első 5G-s hálózatok. Pedig a szabványok még nem készültek el. Ráadásul az 4G/LTE sem futott még ki teljesen, amellett, hogy még nem is teljesen általános, valószínűleg a kiépített hálózatok közel sem termelték vissza az árukat. De az IoT (Internet of Things) terjedése, a mobilizálódó adatforgalom (beleértve a videoforgalmat is), az önvezető autók terjedése és még egy sor tényező azt vetíti előre, hogy hamarosan az LTE (sőt az LTE-Advanced) szűk keresztmetszet lesz. (A Cisco becslése azt Ericssonénál konzervatívabb, a tavalyi Virtual Networking Index szerint 2019-ben is csupán a teljes IP-s adatforgalom 14 százaléka terelődik a mobilhálózatokra. Az IDC szerint pedig a 2019-re várható évi 44 zettabáj IP-s adatforgalomból 2 zettabájt megy majd mobilhálózatokon.)

Ugyanakkor az Ericsson becslése a 2020-as határidőről – és a Samsung terve – egyáltalán nem légből kapott. A 2018-ban épp Dél-Koreában, Phjongcshangban sorra kerülő téli olimpiára az ország legnagyobb telekom vállalata, a KT már 5G-s hálózatot szeretne a versenyek területén. A projektnek egyébként a Samsung is részese.

De vannak ár futó kísérleti projektek is. Japánban például az NTT DoCoMo már 2014-ben széles iparági összefogással fogott bele egy kísérletbe, amelybe az Ericssont, az akkor még önálló Alcatel-Lucentet, a Nokiát, valamint a Fujitsu, a NEC-et és a Samsung is be tudta vonni. A Nokia tavaly indított el egy teszthálózatot Finnországban, és idén a Verizon is megkezdte az előkészületeket, hogy 2017-ben beindíthassa a tesztüzemű hálózatát, melybe többek mellett a Samsungot is bevonta mint hálózatieszköz-gyártót.

Nem csak a szabvány hiánya probléma

Az, hogy nincsenek meg az 5G-hez a szabványok, nehezíti a Samsung dolgát. Ezért első lépésként a bázisállomásokat és otthoni, fix telepítésű vevőket árulna a vezeték nélküli szélessávhoz. A Samsung szerint ugyanis még az olyan sűrűn lakott területeken is, mint Manhattan, vannak olyan helyek, ahol nehéz hozzáférni vezetékes netkapcsolathoz. És már ez is sok pénzt hozhat a konyhára: ezt a piacot összességében több tízmilliárd dollárra becsülik.

2022-re egyébként nagyon komoly pénzügyi terveket is kitűzött a dél-koreai óriáscég a hálózati eszközök piacán. Jelenleg éves szinten mintegy 2,6 milliárd dollár bevétele származik ebből, 2022-re viszont már 8,6 milliárdra számít az 5G-nek köszönhetően. (Összehasonlításképpen: tavaly mobilértékesítésből több mint 8,7 milliárd dollár bevételhez jutottak.)

Ugyanakkor elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a B2B piacon sokkal magasabb a belépési küszöb, mint a konzumer piacon, ahol a Samsung eddig mozgott. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a Samsungnak meg kell győznie a hálózatépítőket, hogy a hagyományos berendezésgyártók kárára őket válasszák.

Mobilitás

Biztonsági katasztrófával és kamu statisztikával érkezik a Trumpok okostelefonja

A kommentárok szerint a Trump Mobile T1-es okostelefonja már azzal felülmúlta az előzetes várakozásokat, hogy a jelek szerint tényleg létezik, de a szolgáltató tízszer több megrendelésről számolhatott be a valóságos számokhoz képest.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.