A héten két fontos változást jelentett be a YouTube-ot birtokló Google. A módosításokkal a közösségi platformon egyre nagyobb számban felbukkanó, mesterséges intelligenciával gyártott produktumokat igyekeznek a korábbinál hatékonyabb módon megjelölni, hogy a felhasználók számára egyértelmű legyen, mikor néz valódi, és mikor MI-generált tartalmat.

A blogbejegyzés azzal indít, hogy a júzerek részéről folyamatosan azt a visszajelzést kapták, hogy az átláthatóság a legfontosabb dolog az MI-tartalmak kapcsán. Ehhez képest furcsa, hogy ugyan 2024-ben elkezdődött az algoritmusos anyagok felcímkézése, ténylegesen hatékony és feltűnő formát ennek mindezidáig nem sikerült adni. De egy jobb később, mint soha felkiáltással nézzük, mi változik.

Az első dolog, hogy végre markánsabb, feltűnőbb megjelölést kapnak az algoritmusos anyagok. Ez a címke a hagyományos videók esetében közvetlenül a videólejátszó alatt, a leírás felett jelenik meg. A Shorts esetében ez átfedésként jelenik meg magán a kisfilmen.

Fontos kitétel, hogy ezek csak azokra a fotorealisztikus videókra vonatkoznak, amelyek elkészítésénél vagy teljes egészében, vagy jelentős részben generatív modellre támaszkodott a feltöltő. A nem valósághű, animált vagy enyhén módosított tartalmak esetében a kibővített leírásba kerül az MI-hez fűződő megjegyzés.

Szintén örvendetes, hogy a cég többé már nem csak a feltöltőkre bízza, hogy azok megjelöljék, használtak-e MI-segítséget a videójukhoz. A YouTube ugyanis elkezdi az ilyen tartalmak szisztematikus és automatikus felkutatását. Amennyiben a természetesen szintén MI-alapú elemzés arra jut, hogy algoritmussal készült a mű, akkor eszerint is lesz megjelölve. A készítők ugyanakkor ezt felülbírálhatják, amennyiben a tartalmuk nem a vállalat saját videógeneráló modelljeivel (Veo, Dream Screen) készült, illetve nem tartalmaz az MI-generált anyagok könnyebb felismerését szolgáló C2PA metaadatot.

Nem tudják, melyik kezüket harapják

A YouTube friss módosításai mindenképpen előrelépésnek tekinthetők, ugyanakkor érdemes felidézni, hogy a témában eddig milyen nehézkesen és félszívvel intézkedett a cég. Erre persze jó oka volt, hiszen a Google számára egyre több pénzt termel a platform. Az MI eljövetelével rengeteg olyan felhasználó vágott bele a youtuberkedésbe, aki eddig erre nem gondolta magát alkalmasnak. A videómegosztót így elárasztották a generatív modellekkel futószalagon gyártott tartalmak, amelyek a megtekintések felduzzasztásával kellemes extra bevételt hoznak.

A nézők szempontjából viszont mindez leginkább csak problémaként jelenik meg. (Különösen akkor, ha a platform nem teszi egyértelművé, mi készült MI-vel, és mi nem.) Egyrészt az MI legendás hallucinációra való hajlamossága miatt sok, alapvetően tényszerűnek beállított anyag tartalmaz pontatlanságokat, vagy rosszabb esetben eszement sületlenségeket, teljesen légből kapott állításokat. Másrészt az MI fejlődése egyre szélesebbre tárja a kaput a teljesen valódinak tűnő deep fake tartalmak készítése előtt.

A helyzet fonákságát jelzi, hogy a Google milyen lassan és lagymatagul intézkedett két olyan csatorna ellen, amelyek milliós nézettségeket (és jelentős reklámbevételt) produkáltak kamu mozifilmelőzetesekkel. Az év elején tett nagy fogadkozás, és a heti bejelentés viszont azt mutatja, hogy mostanra olyan szintű problémává terebélyesedett az MI-gányolt tartalom, hogy a cégnek muszáj erőteljesebben fellépnie, ha nem akarja, hogy felhasználók tömegei forduljanak el a platformtól.