Az önvezető rendszerekről szóló évtizedes ígérgetés és a vezetéstámogató szoftverek ezzel összefüggő alulteljesítése egyelőre nem rombolta le a befektetők lelkesedését, de a vásárlók oldalán már ereszt a lufi. A Futurism a Slingshot Strategies tanácsadó cég új felmérésére hivatkozva arról számolt be, hogy a Tesla félrevezető módon teljesen önvezetőnek (Full Self-Driving - FSD) nevezett funkciója egyre kevésbé támogatja a nehéz időszakát élő vállalat eladásait: a megkérdezett amerikai fogyasztók 35 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kisebb valószínűséggel venne olyan elektromos autót, amelybe az FSD rendszert is telepítették.

A Slingshot augusztusi jelentésében több mint 8000 ember válaszait dolgozta fel, és arra jutott, hogy a vásárlók mindössze 14 százaléka tekintene a döntését meghatározó pozitívumként a Tesla önvezető csomagjára, 51 százalék pedig teljesen közömbös a technológiához való hozzáféréssel kapcsolatban. Mindezt még érdekesebbé (illetve a Tesla számára nyugtalanítóvá) teheti egy másik eredmény: a felmérés résztvevőinek közel fele szerint az FSD, amit egyébként a Teslák Autopilot funkcióval együtt már több száz, esetenként halálos balesettel hoztak összefüggésbe, tulajdonképpen nem is működhetne legálisan a közutakon.

A bizalom nem magától épül

Az önvezető rendszerekre a szabályozók is sok helyen rászálltak a biztonsági aggályok és a megtévesztő márkanevek miatt, és a briteknél vagy Kínában konkrét lépéseket is tettek azok korlátozására. A fenti felmérés ugyan nem megy bele, hogy a vásárlók miért idegenkednek ezektől a funkcióktól, a Futurism cikkében idézett kommentárok felvetik, hogy ezeket a technológiákat valójában senki sem hitelesítette vagy hagyta jóvá. A fő gondot sem abban látják, hogy a fogyasztók ostobák lennének, hanem abban, hogy a befektetők úgy viselkednek, mintha a Tesla tényleg a teljes önvezetés megvalósításának küszöbén állna.

A lap egyébként éppen most idézett egy másik kutatást is, ami arról szól, hogy minél kevesebbet tud valaki a mesterséges intelligenciáról, annál nagyobbra értékeli azokat a mutatványokat, amelyekhez látszólag emberi képességekre van szükség. A technológia működésének alaposabb megismerése tehát nem feltétlenül annak elterjedését segíti, vagyis ebben az esetben nem érvényes, hogy aki sokat tud például a borokról, az valószínűleg borkedvelővé válik. Nem nehéz elképzelni, hogy az MI mellett az önvezetés is ugyanebbe a kalapba tartozhat, különösen, hogy annak fejlődése is kezd eltávolodni a korábbi várakozásoktól.