A brit alapítású, mesterséges intelligenciával foglalkozó, a Google anyavállalatának, az Alphabetnek a tulajdonába került cég öt évre szóló megállapodást kötött az NHS-szel (National Health Service). Nagy-Britannia Nemzeti Egészségbiztosítási Rendszere 2017-ben kezdi alkalmazni az MI-t a szigetország lakói egészségügyi adatainak átvizsgálásához.

Ehhez a mobiltelefonos Streams nevű appot használják, mely első nekifutásra azt segít az orvosoknak eldönteni, hogy egy-egy páciens akut veseelégtelenség (acute kidney injury, AKI) szenved-e vagy sem. Ha az első eredmények pozitívak, akkor várhatóan a jövőben kiterjesztik más, életveszélyes, de nehez(ebb)en felismerhető betegségekre is, mint amilyen a vérmérgezés, a májműködési zavarok vagy általában a belső szerveket érintő betegségek.

Úgy irtanák ki a rákot, mint egy számítógépes vírust
Öt éven belül forradalmasítanák a rákos megbetegedések diagnosztizálását, tíz éven belül pedig “megfejtenék” magát a betegséget is. Ezzel az ambíciózus céllal működik a Microsoft biológiai számítástechnikai (biological computing) egysége, azon belül pedig több párhuzamos project.

Ezek a rákot a számítógépes vírusok mintájára próbálják értelmezni, egyben mini számítógépekként modellezve az emberi test sejtjeit is, amelyek programozhatók és újraprogramozhatók, ha működésük valamilyen okból megváltozik.

További részletek itt.

Mindig van egy de...

A DeepMind alkalmazásának van azonban egy komoly ára. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia felismerje egy kialakulóban lévő betegség jeleit, hozzá kell férnie a páciens összes, korábban az NHS által begyűjtött adatához. Ebbe beletartoznak az érintett HIV-státusza, feljegyzett drogtúladagolása(i) és abortusza(i), ahogy patológiai és radiológiai tesztjeinek eredményeit is ki kell elemeznie a Google eszközének.

Habár az így nyert adatok és az általuk megmenthető emberi életek nagy előrelépést hozhatnak az élettartam és –minőség növelésében, mégsem örül mindenki annak, hogy az egészségügyi információk tömeges mértékben analizálásra kerülnek.

"Aggályanik szerint a Google minden paciens adatához hozzá fog férni, aki az elmúlt öt év során kórházban járt, sőt, havi jelentést kapnak róluk" – nyilatkozta Phil Booth, a medConfidential nevű, magánszféra védelmével foglalkozó nonprofit szervezet koordinátora.

Lassú kivizsgálás helyett gyors eredmények

Még a tavalyi év során fejlesztették ki a Streams appot, ami képes felhívni a kezelőorvosok figyelmét egy-egy páciens esetében AKI-veszélyhelyzetére. Ahelyett, hogy órákon keresztül kellene vizsgálgatni a veszélyeztetettnek gondolt illetőt, a Streams – amint hozzáfér az adatokhoz – pár másodperc alatt választ ad.

„A kórházak kvázi feleslegesen lekötött laborkapacitásainak, asztali és papíralapú rendszereinek felszabadításával több mint félmillió órányi munka spórolható meg éves szinten, ami akár közvetlenül a betegellátásra fordítható” – írta Mustafa Suleyman, a DeepMind társalapítója.

A magánadatok miatt aggódókat pedig azzal igyekszik megnyugtatni a Google ernyőszervezete, hogy a DeepMind az angliai páciensek adatait mindig is Angliában fogja feldolgozni, ezek az információk nem hagyják el a ködös Albiont. Ezen felül sosem lesznek összekötve egyetlen Google accounttal sem, ráadásul az adatokhoz való bármilyen hozzáférés folyamatosan monitorozásra és tárolásra kerül, így a logokból bármilyen, illetéktelennek vélt művelet felfedhető lehet.

Akit mindez nem győzött meg, az hivatalos levélben kérheti adatainak programból való kihagyását.

Kíváncsian várjuk, hogy emberek mekkora része tartja fontosabbnak személyes terének védelmét, mint az egészségét.