Az amerikai Nvidia és a német Daimler kedden jelentette be, hogy a Mercedes-Benz márka vonatkozásában együttműködésbe kezd egy forradalmi in-vehicle számítási rendszer és a hozzá tartozó, mesterséges intelligenciára épülő számítási infrastruktúra kifejlesztésére. A partnerségnek egy darabig még biztosan nem lesz kézzelfogható eredménye, hiszen a közlemény szerint a legelső közös Mercedes-Nvidia járművek legkorábban 2024-re jelenhetnek meg, de az összefogás mindenképpen azt jelenti, hogy a német gyártó rövid úton hozzáfér majd az informatikai csúcstechnológiához.

Az együttműködés keretei között a következő generációs Mercedes-modelleket az erre a célra fejlesztett csipekkel és szoftveres platformmal szerelik fel (Nvidia Drive), ami idővel a magas szintű önvezető megoldások alapja lenne. A kommentárok szerint a mostani lépés a Tesla nyilvánvaló versenyelőnyét lesz hivatott elolvasztani, amelynek értelmében az amerikaiak képesek saját csipjeikkel és a rajtuk futtatott kódokkal sokkal gyorsabban implementálni az új funkciókat, mint a nemzetközi riválisok.

Már elismerik a lemaradást

A Reuters beszámolója kiemeli, hogy a Daimler, a Volkswagen vagy a BMW is sokat kritizálja a Tesla agresszív nyomulását az önvezető képességek terén, ebben a kritikában az is benne van, hogy ők maguk nem voltak képesek hasonló sebességgel piacra vinni a különféle innovációkat. A Tesla bármikor frissíthető szoftverei ezzel szemben a járművek hatótávolságát vagy a szórakoztató funkciókat is folyamatosan bővítik, és a márka hódítását csak az fogja vissza, hogy a vállalat – szemben a németekkel – nem tud megfelelő gyártókapacitást állítani az igények kiszolgálására.

Thomas Ulbrich, a Volkswagen e-mobilitásért felelős igazgatósági tagja idén márciusban már azt nyiakozta, hogy a Tesla tíz évvel a versenytársai előtt jár az elektromos járművek és a szoftverfejlesztés tekintetében. Ehhez persze azt is hozzátette, hogy az amerikai gyártó minden piaci szereplő számára inspirációt jelent, és hamarosan fel is fognak rá zárkózni – a felzárkózást egyelőre azonban csak az olyan ígéretek jellemzik, mint hogy a VW még az idén kiadna egy új operációs rendszert, ami a vállalat szerint 2050-re megszüntetné a közúti baleseteket.

Visszatérve a Daimler és az Nvidia együttműködésére, az 1883-ban alpított Mercedes most ismét megújulna, és precedens nélküli lépésre szánta el magát: megosztja saját szellemi tulajdonát egy külső technológiai vállalattal, cserébe pedig hozzáférést szerez az Nvidia processzoraihoz és mérnöki ismereteihez a mesterséges intelligencia területén. Ez 180 fokos fordulatnak számít a hagyományos autógyártó vállalatok hozzáállásában, amennyiben eddig mindent saját erőből próbáltak megoldani, többnyire sikeresen. A Teslával (vagy éppen az Amazonhoz és az Apple-höz hasonló, felmérhetetlenül gazdag techcégekkel) szemben azonban már nekik is szövetségesekre van szükségük.

Újratervezés az alapoktól

A lemaradás okának azt a hibrid megközelítést tartják, amelynek alapján a gyártók a már meglévő járműplatformokat próbálják sokféle kívülről hozott megoldással (kamerák, radarok, szentorok stb.) feltupírozni, és ezeket szoftveresen integrálni. A feladat önmagában sem könnyű, de még nehezebb az ilyen tákolmányok naprakészen tartása, különösen az alalpoktól az átfogó működésre tervezett és könnyen frissíthető jármű-operációs rendszerekkel összehasonlítva. A szoftverek és a számítási kapacitás pedig egyre fontosabb, ahogy ezekől függ nagypn sok minden az autonóm funkcióktól kezdve az energiagazdálkodásig.

Bár a legelső időkben a Tesla is ilyen megoldásokat alkalmazott, hamar áttért arra a stratégiára, amit az Apple is sikeresen visz az iPhone-ok kapcsán, házon belül tervezve a programokat és processzorokat is. (Éppen most derült ki, hogy az Apple a mobil eszközök után a Mac gépekben is saját fejlesztésű ARM processzoraira fog támaszkodni.) Nem csoda, hogy az elemzők már arról értekeznek, hogy az autóipar is a telefonos szegmens útjára lép, ahol a lényeges profit már átkerült az eszközgyártóktól a szoftverfejlesztők és a high-tech komponensek szállítóinak zsebébe.

A Tesla egy másik (de az előzőektől nem független) előnye, hogy már eddig is félelmetes mennyiségű adatot gyűjtött be ügyfeleitől az akkumulátorok viselkedésétől kezdve a sofőrök vezetési stílusáig, ezek elemzésével pedig sorban tervezi a még újabb, még jobb szoftveres algoritmusokat. Ennek köszönhető például, hogy a Teslák akkuinak kapacitása 4-5 éves használat vagy 2-300 ezer kilométer megtétele után is 90 százalék fölött lehet. Az adatok optimális feldolgozásához azonban megfelelő kapacitásokra is szükség van, amikor már egyetlen videoszenzor is 100 gigabájtnyi adatot képes generálni egyetlen kilométer megtétele során.