Miközben az Egyesült Államokban a kockázatitőke-befektetők egyre nagyobb vonakodással finanszírozzák az iduló vállalkozásokat, Európa egyelőre nem mutat gyengülésre utaló jeleket. A tengerentúli exitek nem túl fényes megtérülése óvatosságra ösztönzi a kockázatitőke-befektetőket, ami viszont láthatóan lehetőséget teremt az európai startupoknak arra, hogy kilépjenek az amerikai versenytársak árnyékából.

Kevesebből több

A startupok sikerességének egyik legfontosabb fokmérője, hogy az indulástól számítva mikor és mennyi pénzt tudnak csinálni belőle az alapítók. Ebből a szempontból nem lehet panaszuk az öreg kontinens vállalkozásainak, hiszen a Tech.eu friss tanulmánya szerint tavaly több mint 650, zömében felvásárlást jelentő ügyletből összesen 160 milliárd euró értékű exit valósult meg a technológiai szektorban.

Érdekesség, hogy 2015-ben ennél majdnem hatvannal több hasonló üzlet köttetett, ám ezek összértéke a 150 milliárdot sem érte el, azaz ez a terület éves szinten majdnem 8 százalékos erősödést tudott felmutatni. A tavalyi exitek átlagos értéke 250 milliót tett ki, de természetesen egy sor nagy nyertes ügylete húzta ezt fel ilyen magas értékre.

Az Európát a lehető legtágabban értelmezve például Oroszország, Törökország és Izrael startupvilágát is monitorozó tanulmány ranglistája szerint a kockázatitőke-befektetést kapó vállalkozások közül a legnagyobb összegű kiszállót a Supercell érte el. A videojátékokkal befutott finn cég többségi tulajdonjogáért tavaly nyáron 8,6 milliárd eurót fizetett a kínai Tencent. Nem járt rosszul a 6 milliárd eurós üzletet kötő, adatközpontokat üzemeltető angol Global Switch és a szintén a játékiparban tevékenykedő izraeli Playtika sem a maga 4 milliárd eurónyi ügyletével.

Jön a pénz keletről és nyugatról is

Érdemes megvizsgálni azt is, honnan érkeztek a vásárlók. Gazdasági erejénél fogva egyáltalán nem meglepő, hogy az USA vezeti ezt a listát a maga 74 üzletkötésével. Amerikát három európai ország követi, sorrendben: Németország 41, Franciaország és az Egyesült Királyság egyaránt 32 üzlettel vétette észre magát. A vásárlók nemzetisége szerinti rangsor éllovasai közé még Kína fért fel 12 megállapodással. A darabszám ráadásul csak egy dolog, hiszen például a legnagyobb üzletet pont egy távol-keleti cég kötötte 2016-ban.

Működési terület, iparág alapján a fintech, azaz a pénzügyi területre fókuszáló technológiai vállalkozások voltak a legkapósabbak, de a tartalomelőállításra, játékra, egészségügyre és biztonsági megoldásokra koncentrálló startupok közül is sokan elkeltek. A cégek székhelye alapján az Európai Unióból kifelé igyekvő Egyesült Királyságban volt a legnagyobb élet. Kérdés, hogy a két éven belül tervezett kilépéssel mennyire lesz képes megőrizni London például a pénzügyi startupok európai centrumjaként.

Egyelőre fut a szekér

Úgy tűnik, addig, ameddig a legújabb tech lufi nem éri el Európát, és az uniós startupokat sem szippantja be a "vanity metrics" trend, vagyis a látványos, de nulla gyakorlati értékkel bíró eredmények favorizálása, addig Európa komoly versenyzővé válhat a regionális startup-háborúban.