Ki (ne) gondolná mekkora biznisz a használt okostelefonok adás-vétele, cseréje? Mégis eddig elvétve láttak napvilágot az erről a piacról szóló hírek. Üdítő kivétel a Deloitte nemrégiben kiadott jelentése, amely igen részletesen elemzi a helyzetet és von le a fejleményekből időnként több mint meglepő következtetéseket.
Egy év alatt 50 százalékot nőhet a piac
Kezdjük mindjárt az alapokkal, a tanácsadó cég szerint 2016-ban 50 százalékkal több, várhatóan mintegy 120 millió használt okostelefon talál új gazdára a világon. Az értékesítésből pedig több mint 17 milliárd dollár bevétel generálódik vagy a régi tulajdonosoknál, vagy az erre specializálódott vállalkozásoknál. Mindkét mutató markáns növekedést jelez, mivel tavaly "csupán" 80 millió használt készülék folytatta új tulajdonosnál az életpályáját, és az ebből származó bevétel 11 milliárd dollár volt. A használt okostelefonok átlagára 2015-ben 135 dollár volt, ebben az évben viszont már elérheti a 140 dollárt is.
A jövőbeni kilátások is meglehetősen vonzóak maradnak, az elemzés szerint a használt okostelefonok piaca a következő években négyszer-ötször gyorsabban bővül majd, mint a teljes okostelefon piac. Idén az előrejelzések szerint 1,6 milliárd okostelefon talál gazdára a világpiacon, ami 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül már évről évre egyre nagyobb arányt képviselnek a használt készülékek, 2014-ben ez a mutató még alig 4 százalék volt, 2015-ben már meghaladta az 5 százalékot, 2016-ban pedig már elérheti a 7 százalékot is. A Deloitte becslése szerint az idén újonnan vásárolt prémium kategóriás (500 dollár feletti) okostelefonok legalább 10 százaléka a következő években még legalább három-négy tulajdonoscserén esik át, és legalább 2020-ig, de akár néhány évvel későbbig is biztosan használatban marad.
Már jó a használt eszközök csereértéke is
A használt eszközök fele a gyártókhoz, vagy a szolgáltatókhoz kerül vissza egy még újabb készülékre cserélve. A másik felét vagy maguk a tulajdonosok árulják tovább az erre specializálódott online felületeken, vagy eladják az ezzel foglalkozó kereskedőknek.
A felhasználókat arra, hogy inkább valamilyen módon pénzzé tegyék, mint családon belül továbbadják, vagy kidobják a régi készüléküket, elsősorban a legújabb modellek iránti vágy motiválja, illetve az, hogy ezeknek az eszközöknek jó a csereértéke.
A szakértők azt várják, hogy egyre jobban szervezett lesz a használt készülékek piaca. Pár éve még azok, akik meg akartak válni a régi eszközeiktől jellemzően online aukciókon, piactereken tehették meg azt, ami sokkal lassúbb és bizonytalanabb, mint az értékesítési pontokon felajánlott ár, vagy a régi készülék beszámítása a vágyott új készülék árába. A fejlett piacok egy részén már folyamatosan bővül a használt készülékek értékesítési lehetőségeinek a köre, az erre specializálódott vállalkozásoktól egészen a cserére lízing konstrukciókat ajánló gyártókig.
A Deloitte az értékesítési formákkal kapcsolatban 20 országban végzett kutatása szerint tavaly a megkérdezettek 12 százaléka csinált pénzt a használt készülékéből. Ezek kétharmada készpénzért vált meg az okostelefonjától, egyharmada pedig azt szolgáltatójával, vagy a gyártóval boltolta le.
Észak-Amerikában már látványos jelei vannak az üzleti modellek változásainak. Az USA-ban és Kanadában már kevésbé divat szolgáltató által támogatott és két év hűségidővel megfejelt konstrukcióban vásárolni új készüléket, ehelyett egyre népszerűbb az egy éves lízing, vagy upgrade program. Egy USA-beli felmérés szerint az új iPhone-tulajdonosok egyötöde már lízing konstrukcióban jutott a legújabb modellhez. Németországban is egyre jobban terjednek az alternatív formák, és szorul a háttérbe a szolgáltatói támogatás. Az értékesítési pontokon a teljes bekerülési áron felajánlott készülékek árából levonható a régi eszköz csereértéke.
Itthon is változóban a piaci modellek
A használt készülékek magyarországi piacáról nem készült hivatalos elemzés, felmérés, de itt is megfigyelhetők a változások. Egyfelől nálunk is élnek a second hand piac online és offline beszerzési pontjai, illetve változóban van a szolgáltatói hozzáállás is. Kevesebb az új készülékre jutó operátori támogatás, helyette jó ideje opció a részletfizetési lehetőség. A használt telefonok kínálatát bővíti a Telenor ügyfélmegtartási céllal néhány hónapja bevezetett ajánlata, amely lehetővé teszi az előfizetőknek, hogy a hűségidőszak bármely pontján, a megfelelő csereértéken beszámítva lecseréljék a régi készüléküket egy újra. Az ajánlatról beszámoló cikkünkben arról is írtunk, hogy a készülékcsere lebonyolításába a szolgáltató külső céget vont be, amely információink szerint részben továbbértékesíti a használt eszközöket más piacokon.
A fejlődő világ lehet a jövőben is a legnagyobb felvevőpiaca a second hand okostelefonoknak. A felhasználók egy el nem hanyagolható része inkább előnyben részesíti a feljavított, használt prémium telefonokat, mint az új tömegárut, aminek valószínűleg nem tapsolnak ez utóbbiak gyártói.
A felvásárlási árak emelkedése is további ösztönözőnek számít. Az Egyesült Királyságban például 2007-ben még alig 30 dollárnak megfelelő ára volt a használt készülékeknek, ez az érték 2013-ra 165 dollárra nőtt. Néhány modell még 9 hónappal a piacra dobást követően is képes megtartani eredeti értékének a 70 százalékát.
A gyártóknak is jó üzlet a second hand
Az okostelefongyártóknak is többszörösen jó üzlet a second hand. Egyrészt ezzel erősíthető az éves csereciklus, másrészt a hivatalosan is elismert használtkészülék-piac megléte a kisebb költségvetésű vevők számára is elérhetővé teszi a márkájukat, anélkül, hogy ahhoz piacra kellene dobniuk a jóval kisebb haszonnal járó tömegáru változatát. Harmadrészt a visszavásárolt eszközök feldolgozásából is származhat némi haszon, az autóipari gyakorlathoz hasonlóan.
Egy dologra mindenképpen érdemes figyelnie a készülékét eladó felhasználónak, hogy biztos legyen benne, minden a készülékén tárolt adatot törölt a továbbértékesítés előtt. Ez főként a magánfelhasználókra vonatkozik, a céges telefonoknál kötelező előírás, hogy töröljék a bizalmas adatokat. Egy az USA-ban végzett felmérés szerint 13 használt és eladásra szánt okostelefonból ötön még megtalálhatók voltak az előző tulajdonos adatai.
A használt telefonok újraértékesítése leginkább a környezetnek tesz jót, erre is van szemléletes adat, 2012-ben az USA-ban 140 millió mobiltelefontól váltak meg ilyen, vagy olyan módon. Az elemzők szerint 2016-ra ez a szám globálisan meghaladhatja a negyedmilliárdot is, ennek egy kisebb része kerülhet új tulajdonoshoz.
A céges telefonok kezelésében is változást hozhatnak a használt készülékekkel is számoló trendek. Az informatikai igazgatók a korábbinál hatékonyabban örökíthetik át a régebbi eszközöket a junior alkalmazottakra. Az okostelefonokat vásárló cégeknek az új feltételek között érdemes azt is kiszámítani, hogyan tudják optimalizálni az eszközök birtoklásának a költségét. Ebből még az is kijöhet, hogy a cserebeszámítással a vállalatoknak pénzügyileg jobban megéri két évig használni egy okostelefont, mint megtartani azt három évig, vagy még tovább.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak