Mégis csak igazuk lesz azoknak, akik a hidrogénben látták a jövő kimeríthetetlen zöld energiaforrását. A technológiával sokan és sokféleképpen próbálkoztak és próbálkoznak, de mindeddig nem tudtak túllépni a legnagyobb problémán: drágán és sokszor környezetszennyező módon előállított energiával lehet hidrogént termelni, és persze magának a termelésnek is jelentős lehet a környezeti terhelése (akit érdekel a téma, itt olvashat egy laikusok számára is követhető összefoglalást a jelenlegi hidrogéntermelési technológiákról).

Most azonban egy berlini startup megtalálta a kulcsot a zöld hidrogénhez, amelynek előállításához nem kell semmiféle fosszilis energiahordozó, írja a Handelsblatt. A berlini Yellow SiC háztetőkre vinné "elosztott" hidrogéngyárát. (Vajon még hol kaphat új értelmet a blockchain?)

A hidrogén előállításának legegyszerűbb módja valószínűleg mindenkinek rémlik középiskolai kémiaóráról: elektromos áram segítségével a vizet oxigénre és hidrogénre bontják. A Yellow SiC is ezt csinálná, csak nagyban; a megtermelt hidrogént pedig vagy vezetékhálózaton összegyűjtenék, vagy az előállítás helyén hasznosítanák. És hogyan jön ide a háztető? Mert a startup tetőkre szerelt napelemekben állítaná elő a hidrogént.

Persze a dolog azért kicsit bonyolultabb annál, amit egy kémiaórán végzett kísérletben látunk. Kell hozzá ugyanis egy speciális anyag (ami egyben a cég neve), a sárga SiC vagy sárga szilíciumkarbid (3C-SiC). Más formában ugyan, de ezt az anyagot egyre gyakrabban használják elektromos autók csipjeiben is.

A cég egyébként az anyagkutatásból indult. Alapítója, Siegmund Greulich-Weber, aki nem mellesleg a Paderborni Egyetem  fizikaprofesszora (a fenti képen), volt az első, akinek sikerült sárga szilíciumkarbidot nagyobb mennyiségben előállítania. Erre épülhetett egy új vízbontási módszer, az úgynevezett fotokatalízis: amikor is a sárga szilíciumkarbid napfény segítségével hidrogénre és oxigénre bontja a vizet.

A vállalat szerint a sárga SiC a napfényt eleve sokkal hatékonyabban alakítja energiává, mint a szilícium, amit eddig a napelemekben használtak: állítólag fele akkora felületen képes ugyanannyi energiát termelni, mint egy szilíciumalapú napelem. És mivel nincs szükség elektrolízisre, jóval hatékonyabb és olcsóbb minden más hidrogén-előállítási eljárásnál.

Öreg startupper nem vén startupper

A Yellow SiC jól példázza: egyáltalán nem törvényszerű, hogy startupot csak fiatalok alapíthatnak. A cég alapítója, Gründer Siegmund Greulich-Weber ugyanis 65 éves (ez már a második startupja, és az előző vállalkozását is 60 közelében indította!), de aki a pénzt hozta a cégbe, Christopher Höfener befektetési bankár is túl van az ötvenen (53). Kellett is a jó banki háttér, a projekt ugyanis eddig több mint négymillió eurót emésztett fel, aminek felét Höfener adta a vállalkozásba. Amúgy számára sem idegen a természettudomány világa, mert a bankárkodás mellett gépészmérnöki doktorátussal rendelkezik.

A cég jelenleg két helyszínen 17 emberrel dolgozik: a fejlesztők Berlinben, míg a sárga szilíciumkarbidot egy osnabrücki papírgyár területén gyártják (a gyár részben Höfener tulajdona).

A Handelsblatt megkérdezett egy iparági szakértőt is arról, hogy mennyire tűnik életképesnek a Yellow SiC koncepciója. A rostocki Leibniz Katalízis Intézet professzora, Jennifer Strunk szerint jók az esélyei, hogy sikeres legyen. A sárga szilíciumkarbid előállítása viszonylag olcsó, mert nem kell hozzá például nemesfém. Emellett sokkal jobbak a tulajdonságai, mint más félvezetőknek, például nem csak rövidhullámú fényt, hanem a spektrum nagy részét képes energiává alakítani. Ellene szól – egyelőre –, hogy hatásfoka még nem megfelelő ahhoz, hogy ipari méretekben értelme lenne bevetni.

Egy fizikus, aki ma már elsősorban angyalbefektetőként dolgozik, Pjotr van Schothorst a kezdetektől támogatta a Yellow SiC-t. Ő egyértelműen fényes jövőt jósol a startupnak – és minden olyan technológiának, ami képes csökkenteni a hidrogén előállításának árát és a szükséges technológia bonyolultságát. Szerinte a Yellow SiC mindkét területen erős.

Höfener nem elégedetlen az eddigi eredményekkel: mint a Handelsblattnak mondta, meg tudák mutatni, hogy az elv működik. Most jön az optimalizálás. Ehhez tízmillió eurót akarnak összegyűjteni. Ebből két éven belül legalább egy prototípusnak kell készülnie. Mint mondta, a hidrogén hosszabb távon még az acéliparnak is érdekes lesz.