Hosszú éveken keresztül tartó, több mint 20 millió felhasználót érintő kísérlet eredményét publikálta a LinkedIn. A Microsofthoz tartozó "professzionális" közösségi hálózat szakemberei a Harvard Business School és az MIT kutatóinak közreműködésével azt próbálták megfejteni, milyen hatással van a platform kapcsolatajánló rendszere az új pozíciók, állások megszerzésére.

Az egész vizsgálódás tulajdonképpen egy gigantikus A/B tesztnek tűnik. Utóbbit marketingcélokra és általában az ügyfélélmény növelésére rengeteg területen bevetik. Lényege, hogy két csoport teljesen más információkat, látványt stb. kap, az eltérő reakciókból pedig a kísérlet végzője levonhatja a számára hasznos következtetéseket. (Például ne legyen sárga a vásárlást indító gomb, mert arra kevesebben kattintanak.)

Visszatérve a LinkedIn akciójára: a kísérlet során öt év alatt több mint 20 millió felhasználó között létrejött kétmilliárd kapcsolatot elemeztek, és azt, hogy ezek a kapcsolatok milyen hatással voltak a vizsgált csoport tagjainál megfigyelt nagyjából 600 ezer pozícióváltásra.

A teszt kifejezetten a közösségi hálózat "People You May Know" funkcióját érintette, amely a felhasználóknak potenciális új kapcsolati lehetőségeket kínál fel. A hálózati kapcsolatok egyik jellemzője az úgynevezett erősség. Gyenge kapcsolat azok között áll fenn, akiknek ismeretségi és érdeklődési körük, pozíciójuk, tanulmányi hátterük tekintetében alig van átfedés. Ennek ellenkezője az erős kapcsolat. Ilyen lehet mondjuk két, ugyanabban a munkakörben, ugyanott dolgozó kolléga, akik esetleg még egy évfolyamon is végeztek ugyanazon az egyetemen.

A kísérlet során a kutatók manipulálták az ajánlási rendszert, és a vizsgált felhasználók egy részének jellemzően gyenge kapcsolatokat kínáltak fel, míg a másik csoportnál erős hálózati kötődésű személyekkel töltötték fel a "tipplistát". Kiderült, ebből a szempontból a gyenge az erős, mivel a mérések alapján egy új állás megszerzésére annak van a legnagyobb esélye, aki gyenge kapcsolatokkal építi személyes hálózatát. Az eredmények szerint a legjobb a "mérsékelten gyenge" kapcsolat. Azaz a minden szempontból idegen kontaktoknál jobbak azok, ahol egy halvány közös szál is kimutatható.

Bűnös emberkísérlet?

A tanulmány publikálását követően sokan azonban nem annak eredményeivel foglalkoztak, hanem kritikát fogalmaztak meg a LinkedInnel szemben. Ők egyrészt azt nehezményezik, hogy minderről a felhasználókat nem értesítette a cég, másrészt pedig azt, hogy a kísérlettel közvetlenül befolyásolták az emberek új álláshoz jutáshoz való esélyeit.

Ugyanakkor a LinkedIn felhasználói feltételei meglehetősen egyértelműek ebből a szempontból, azaz a vállalatnak megvolt a jogi alapja arra, hogy a felhasználói adatokat felhasználva próbáljon javítani a szolgáltatása minőségén. Zárásként pedig álljon itt egy találó twitteres bejegyzés, miszerint a The New York Times beszámolója alapján a LinkedIn kutatása "gyanús közösségi kísérlet", miközben a lap saját hasonló gyakorlata egy szimpla A/B teszt.

When the NYT does it, it’s an A/B test pic.twitter.com/l8sekLvELd

— Alec Stapp (@AlecStapp) September 25, 2022